Országgyűlés - Határozathozatalok

2008.12. 2. MTI

A Magyar Honvédséget érintő két törvénymódosításról, az UD Zrt-vel kapcsolatos vizsgálóbizottság felállításáról valamint a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó más jogszabályok módosításáról is szavazott az Országgyűlés hétfőn. Elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvénymódosítást.

A hadsereg hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosítását - amely egyebek között a C17-es katonai szállítógépprogramot, a tűzszerészpótlék emelését, valamint a hősi halottak sírjainak gondozását szabályozza - 377 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a képviselők. Az önkéntes tartalékos rendszer felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozatot 359 igen szavazattal 18 ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház. Ennek értelmében jelentősen bővülhet a honvédség tartalékos állománya.

A képviselők 369 igen szavazattal - kilenc ellenében, egy tartózkodással - támogatták az SZDSZ-es Gulyás József javaslatát az UD Zrt.-vel kapcsolatos vizsgálóbizottság létrehozásáról. Ennek a testületnek arra kellene választ adnia, hogy a cég, továbbá a vezetői által működtetett cégcsoport tevékenysége mire irányult. A javaslat szerint a bizottságnak hat szocialista, három fideszes és egy-egy kereszténydemokrata, szabad demokrata ,valamint MDF-es tagja lesz.

A Ház szavazott a Sólyom László köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, november 10-én elfogadott, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó más jogszabályok módosításáról. A képviselők 369 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a módosítást.

Az államfő nem értett egyet a törvény hatályba lépésének időpontjával, mert így nem állt volna rendelkezésére az a határidő, amelyet az alkotmány a kihirdetés megfontolására biztosít. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát - amely szerint a törvény a kihirdetést követő harmincadik napon lép hatályba - a Ház egyhangúlag támogatta.

A jogszabály rendelkezései szerint a Magyarországon elfogott személyt őrizetbe kell venni, és a Fővárosi Bíróság elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve ha ellene más tagállam nemzetközi körözést bocsátott ki.

A képviselők 379 igen szavazattal fogadták el szocialista képviselők kezdeményezésére a büntető törvénykönyvnek olyan módosítását, amely az állatkínzást súlyosabban bünteti.

Szintén egyhangúlag - 378 igen szavazattal - fogadta el a Ház az igazságügyi szakértői kamaráról szóló jogszabály módosítását. Eszerint megszűnik az a rendelkezés, hogy a kamara tagjai legfeljebb két alkalomra választhatók újra azonos tisztségre.

A Ház szavazott az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról. A képviselők a törvényjavaslat rendőrségi törvényt érintő passzusát - amelynek elfogadásához kétharmados többségre lett volna szükség -218 igen szavazattal egy ellenében, 160 tartózkodással nem szavazták meg. Az egyszerű többséget igénylő módosításokat viszont 220 igen szavazattal, 157 ellenében két tartózkodással elfogadták.

Az Országgyűlés egyhangúlag - ellenszavazat és tartózkodás nélkül - fogadta el mind a Magyar Köztársaság kormánya és az Üzbég Köztársaság kormánya közötti mind pedig a Magyar Köztársaság kormánya és az Azerbajdzsán Köztársaság kormánya közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmények kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat.

A képviselők 376 igen szavazattal - ellenszavazat és tartózkodás nélkül - fogadták el a Vámegyüttműködési Tanács létrehozásáról Brüsszelben megkötött nemzetközi egyezmény kihirdetéséről, valamint az egyezmény módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés hétfőn 215 igen, 159 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosítását. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosítása az előterjesztő szándéka szerint a rendszer átláthatóságát, hatékonyságát célozza, és erősíteni kívánja a függetlenségét is azzal, hogy a támogatható civil szervezetek köréből kizárja például a pártok által alapítottakat.

Az alapprogram szerkezetét nem érinti a javaslat, ám szigorítja az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a közpénzek átláthatóságára vonatkozó törvény szellemének megfelelően, továbbá növeli a nyilvánosság szerepét, például azzal, hogy a nyertes pályázatok és az elnyert támogatások adatait hozzáférhetővé teszi.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
RENDŐRSÉG