Emelni kell a bírók munkájának színvonalát – mondta Havasiné Orbán Mária szerdán az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt, hozzátéve: ennek érdekében elkészített és az előző napi meghallgatáson letett egy anyagot az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elé.

Sólyom László köztársasági elnök főbírójelöltje ebben jogos és megszívlelendő kritikának nevezte, hogy az OIT-ben túlsúlyban vannak a megyei bírósági elnökök, így “a vezető és a vezetett majdnem azonos”.

Hangsúlyozta, hogy óriási a különbség a bíróságok munkaterhe között. Emiatt különböző ideig tart, míg az
ügyfelek jogerős döntéshez jutnak, attól függően, hogy az országban hol élnek.

Megemlítette, hogy van olyan bíró, akinek a közreműködésével 250-260 ügy van folyamatban, míg egy másik bíróságon dolgozó kollégájának csak nyolcvan. Havasiné Orbán Mária kijelentette, hogy így nem lehet színvonalas munkát végezni. Hozzátette, hogy ez a különbség megjelent az ítélőtáblai szinteken is.

Szólt arról is, hogy professzionális statisztikát kell kidolgozni és fel kell mérni a bírói munka mennyiségét a bíróságokon, ennek alapján kell elosztani az új, illetve a megüresedett bírói álláshelyeket. Hozzátette, hogy ez a lépés érdekeket sért, de akkor is meg kell tenni.

A főbírójelölt egyúttal a bírósági illetékességi körök újragondolását sürgette, közölte továbbá, hogy elő kell írni a bírák kötelező képzését.

Havasiné Orbán Mária szerint a bírói munkát egy professzionális szolgálati bíróság felállításával kell értékelni. A szervezet kezébe kerülne a fegyelmi ügyek intézése is, mert – mint mondta – jelenleg a fegyelmi bizottságok nemegyszer kegyelmi tanáccsá alakulnak.

Kitért arra is, hogy az ítélőtáblák nem integrálódtak a rendszerbe. Megjegyezte, hogy a megyei bírósági bíróknak megvan az a joguk, hogy a jól dolgozó városi bírósági bírókat hat évhez maguk közé hívják a kollégiumokban. Ez a lehetősége viszont az ítélőtábláknak nincsen meg.

Megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy az OIT ülései nem nyilvánosak és a testület zárt ülésen dönt a személyi kérdésekről. Véleménye szerint személyi kérdésekben a meghallgatásokat nyilvánossá kellene tenni.

Hangsúlyozta, hogy számára fontos a középen állás és a pártatlanság, hiszen egy bírónak ne a magatartásából, hanem a megindokolt döntéseiből derüljön ki az álláspontja.

Kérdésekre válaszolva Havasiné Orbán Mária elmondta, hogy új bírói álláshelyeket kell létesíteni. Hozzátette, hogy Európában példátlanul kis számú, átlagosan 1,7 főnyi kisegítő személyzet jut egy bíróra. Szólt arról is: a felkészületlen, az elavult tudású bírókat alkalmatlannak tartja.

A bizottság tudomásul vette az elhangzottakat, de nem döntött a jelölt személyéről.

A főbírójelöltet hétfőn a parlament alkotmányügyi bizottsága, kedden az OIT hallgatta meg. A bizottság nem döntött a jelöltről, az OIT viszont – közleménye szerint – 7:6 arányban támogatta Havasiné Orbán Mária kinevezését.

Az Országgyűlés december 8-án szavazhat a főbírójelölt megválasztásáról.

Havasiné Orbán Mária jelenleg a Győri Ítélőtábla elnökeként dolgozik. Sólyom László azután jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára, hogy Lomnici Zoltán hatéves megbízatása júniusban lejárt, és az államfő által korábban jelölt Baka András a parlamentben nem kapta meg a szükséges többséget.