A köztársasági elnök 2008. november 26-án megküldte véleményezésre az Alkotmánybírósághoz a gyűlöletbeszéd szabályozására hivatott legújabb törvényt. Ennek kapcsán áttekintjük a „gyűlöletbeszéd-jog” hazai alakulását.
A gyűlöletbeszéd honi szabályozása kettős malomban őrlődik. Egyrészt a jogalkotó mindenkori törekvése és az Alkotmánybíróság judikatúrája között feszülő ellentét az, amely meghatározza a kialakult helyzetet, másrészt (az előző tartalmi vetületeként) a gyűlöletbeszéd kapcsán összeütköző két alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jog „antagonisztikus” küzdelme.
A hazai szabályozást (és az ahhoz kapcsolódó közéleti diskurzust) három korszakra oszthatjuk:
Első szakasz: 1989-től 2007-ig büntető jogi kodifikációs kísérletek;
Második szakasz: 2007-től napjainkig polgári jogi eszközök alkalmazása;
Harmadik szakasz: 2008 szeptemberétől sui generis szabályozás.
Első szakasz:
1989-től a gyűlöletbeszéd jogi szabályozásának döntően büntető jellege bontakozott ki. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 1989 szeptemberi módosítása kimondta: a jövőben csak a nagy nyilvánosság előtt történő gyűlöletre uszítás minősül az izgatás bűncselekményének. Az Alkotmánybíróság az 30/1992. [V. 26.] határozatában megállapította: nem alkotmányellenes a Btk. közösség elleni izgatás tényállásának azon rendelkezése, amely a valamely nép, nemzetiség, vagy faj elleni gyűlöletre uszítást rendeli büntetni. Alkotmányellenes viszont az a rendelkezés, amely tiltja a törvényben felsoroltakkal szemben sértő, lealacsonyító kifejezések használatát, ezért ezt a bekezdést megsemmisítették. Az Országgyűlés 1996. március 12-én nagy többséggel elfogadta a Btk. módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek meghozatalát Göncz Árpád államfő kezdeményezte. A törvény a többi között azt mondta ki: bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki a magyar nemzet, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el. Kis János filozófus, az SZDSZ volt elnöke nem sokkal később a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére kelt. Az Alkotmánybíróság 12/1999. [V.21.] határozata szerint alkotmányellenes a Btk. közösség elleni izgatásra vonatkozó törvényi tényállásának „gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el“ fordulata, mert az határozatlansága miatt magában hordozza a véleménynyilvánításhoz való jog önkényes korlátozásának lehetőségét is, ezért azt megsemmisítette. 2003-ban széleskörű sajtópolémia bontakozott ki a kormány javaslatáról, amely a Btk. közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusának módosításával újraszabályozta a gyűlöletbeszéd szankcionálását. Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke és Kis János filozófus közös cikkében úgy foglalt állást, hogy szükségtelen, alkotmányellenes, a szólásszabadságot csorbító a módosítás. A parlamentben végül négyfős többséggel elfogadott változtatás tartalmazza az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívást és az uszítás helyett az izgatás szót használta. Mádl Ferenc köztársasági elnök a jogszabály előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. A testület 18/2004. [V. 25.] határozata alkotmánysértőnek minősítette a Btk. módosítását. Az indokolás szerint a gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy az az alaptörvény sérelmét eredményezte. 2005 júliusában az MSZP jogi és közigazgatási tagozata a gyűlöletbeszéd büntetendővé nyilvánítását kezdeményezte az igazságügy- és a belügyminiszternek címzett nyílt levélben.
Második szakasz:
2007-től jogalkotói szemléletváltás következett be: az alkotmánybírósági álláspont nyomán a jogalkotók eljutottak oda, hogy a gyűlöletbeszédet polgári jogi eszközökkel is lehet kezelni. 2007 júniusában Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közös javaslatban szorgalmazta a Ptk. módosítását. E szerint a jogszabály kiegészülne azzal, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult lenne fellépni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2007. augusztus 31-én, a Magyar Gárdáról tartott ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. Az Országgyűlés 2007. szeptember 24-én kezdte meg a Ptk. módosításáról szóló kormányjavaslat általános vitáját. A törvényjavaslat egyértelművé tette volna, hogy a gyűlöletbeszéd az a sértő megnyilvánulás, ami faji hovatartozásra, nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek ilyen vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. A kisebbik kormánypárt, az SZDSZ támogatta a javaslatot, a nagyobbik, az MSZP frakciója úgy vélte, hogy ez a megoldás nem elégséges, szükség van a büntető jogi szabályozásra is. Az Országgyűlés 2007. október 29-én a Ptk. gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását, 2008. február 18-án pedig a Btk. módosítását (amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét) fogadta el. Sólyom László köztársasági elnök mind a két módosítást véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak, amely 2008 júliusában [96/2008. [VII. 3.] ABh. és 95/2008. [VII. 3.] ABh.] alkotmányellenesnek mondta ki azokat. A kormány 2008 szeptemberében az Országgyűlés elé terjesztette az új Ptk-ról szóló Tervezetét, amely tartalmaz egy „Védelem a gyűlöletbeszéd ellen” című részt. A Tervezet szövegezésekor még nem volt ismert az előbb említett AB-határozat. A kodifikátorok azonban arra hivatkoznak, hogy beépítették a törvénytervezetbe a köztársasági elnök javaslatait. Ennek ellenére megjelentek olyan hírek is, hogy ezt a részt kiveszik a Tervezetből.
Harmadik szakasz:
A legújabb törvényjavaslat “az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról” címet viseli. A javaslat – alapjogi indíttatású – olyan különleges jogszabályként lépne életbe, amely bár elkülönül a Ptk-tól, de logikájában a 2007-es Ptk. módosítását követi, vagyis a gyűlölködő beszéddel megsértett csoportok tagjainak adna lehetőséget arra, hogy a bíróságtól kérjenek elégtételt. Így a tervezet egyszerre involválná a közjogi és magánjogi normatartalmat. A közjogi kötődést az eljárásjogi elemek (a keresetet a sérelmezett kijelentést követő 30 napon belül be kellene nyújtani, kizárólag a Fővárosi Bíróság lenne illetékes, amelynek minden, ugyanarra a megnyilatkozásra vonatkozó keresetet egyesítenie kellene) felvétele, a magánjogi kapcsolatot pedig az igényérvényesítés esetében a Ptk. rendelkezéseire való utalás erősíti (kártérítést azonban nem lehet követelni). Az SZDSZ és az MDF sem zárkózott el a törvényjavaslat támogatásától, de mindkét párt kifogásolta, hogy a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés nem a Ptk-ban nyerne szabályozást.
A fenti törvényjavaslatot 2008. november 10-én elfogadta a Tisztelt Ház, másnap a házelnök is aláírta. 2008. november 26-án pedig a köztársasági elnök megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak a javaslatot. A köztársasági elnök utalt arra, hogy a törvény nem ad lehetőséget annak a kérdésnek a valódi mérlegelésére, hogy a jogaiban magát sértve érző személy valóban a tagja-e annak a sértett közösségnek, illetve hogy kellően szoros-e a viszonya az érintett közösséggel. Továbbá arra is, hogy a törvény nem tisztázza az ehhez szükséges bizonyítási kötelezettségeket sem. Ezért a törvény sérti a szólásszabadságot – vélekedett Sólyom László. Az államfő azt is kifogásolta, hogy a bíróság nem tudja a valóban sértett személyek esetében külön-külön mérlegelni a jogsérelem megtörténtét, mert az ügyet a csoport valamennyi tagja tekintetében, általánosságban kell megítélnie. Ez sérti az egyéni önrendelkezési jogot. A köztársasági elnök végül megállapította, hogy a törvény szabályozási hibái a jogbiztonságot sértő jogalkalmazási nehézséget okozna.
A gyűlöletbeszéd szabályozásának alakulása
| Időpont | Szabályozás/törekvés | Alkotmánybírósági reakció | Közéleti/jogi vetület |
|---|---|---|---|
| Büntető jogi kodifikációs kísérletek | |||
| 1989 | Btk. módosítás | 30/1992. (V.26.) ABh. – részben alkotmányellenes a módosítás | – |
| 1996 | Göncz-féle javaslat | 12/1999. (V.21.) ABh. – alkotmányellenesség megállapítása | Kis János a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére kelt. |
| 2003 | a kormány javaslatot tesz a Btk. módosítására, elfogadják szűk többséggel | 18/2004. (V.24.) Abh. (Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollja nyomán) – alkotmányellenesség megállapítása | Sajtópolémia a javaslat körül; Kis János és Sólyom László közös cikkben tiltakozik a javaslat ellen. |
| 2005 július | – | – | Az MSZP jogi és közigazgatási tagozata a gyűlöletbeszéd büntetendővé nyilvánítását kezdeményezte az igazságügy- és a belügyminiszternek címzett nyílt levélben. |
| Polgári jogi eszközök alkalmazása | |||
| 2007 június | – | – | Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közös javaslatban szorgalmazta a Ptk. módosítását. |
| 2007. augusztus 31. | – | – | Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a Magyar Gárdáról tartott ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. |
| 2007. szeptember. 24. | a Ptk-módosítás az Országgyűlés előtt | – | Az SZDSZ támogatja, az MSZP frakció szerint azonban szükség van büntető szabályozásra is. |
| 2007. október 29. | a Ptk-módosítás elfogadása | 96/2008. (VII. 3.) ABh. (Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollja nyomán) – alkotmányellenesség megállapítása | TASZ ellenvéleményt fejt ki. |
| 2008. február 18. | Btk-módosítás elfogadása, amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét | 95/2008. (VII. 3.) ABh. (Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollja nyomán) – alkotmányellenesség megállapítása | – |
| 2008 szeptember | a kormány benyújtotta az új Ptk. tervezetét, amelynek részét képezi a „Védelem a gyűlöletbeszéd ellen” | – | A Tervezet a köztársasági elnök észrevételeinek megfelelően alakította át a szabályozást. |
| Sui generis szabályozás | |||
| 2008. szeptember 12. | T/6219. számú törvényjavaslat az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról | – | Nem találták a parlament Emberi Jogi Bizottsága általános vitára alkalmasnak; a Magyar Helsinki Bizottság és TASZ ellenvéleménye. |
| 2008. november 10. | a parlament elfogadta a törvényjavaslatot (köztársasági elnöki aláírásra vár) | – | – |
| 2008. november 26. | Sólyom László köztársasági elnök a mai napon megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvényt. | – | Az elnöki indokolás szerint a törvény nem ad lehetőséget annak a kérdésnek a valódi mérlegelésére, hogy a jogaiban magát sértve érző személy valóban a tagja-e annak a sértett közösségnek, illetve hogy kellően szoros-e a viszonya az érintett közösséggel. a törvény szabályozási hibái a jogbiztonságot sértő jogalkalmazási nehézséget okozna. |
Forrás: www.mkogy.hu ; www.mkab.hu ; Jogi Fórum gyűjtés
