A köztársasági elnök egy szlovákiai kisebbségi törvény megalkotását és a kisebbségi ombudsman intézményének létrehozását szorgalmazta Ivan Gasparovics szlovák elnökkel folytatott szombati megbeszélésén.

Sólyom László arra kérte a szlovák elnököt, hogy kezdeményezze a parlamentnél egy kisebbségi törvény megalkotását, ami az ott élő magyarság „régi kívánsága”, és amely tisztázhatná kisebbségek státuszát, egységesen szabályozhatná a lehetőségeiket. Sólyom László azt is kérte, hogy gyorsítsák fel a közös történelemkönyv mielőbbi megvalósítását és támogassák a kisebbségek kapcsolattartását az anyaország civil- és állami szervezeteivel. A magyar államfő emellett megfontolásra ajánlotta a kisebbségi ombudsman intézményének bevezetését. Egy külön biztos nagyobb súlyt adhat a kérdéseknek – érvelt Sólyom László.

Egyetértés alakult ki a tankönyvügyben

Ivan Gasparovic szerint nincs szükség a kisebbségi ombudsmanra, de ennek ellenére még lehet beszélni a kérdésről. A szlovák államfőnek nincs olyan jogköre, amely lehetővé tenné, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben – reagált a kisebbségi törvény kérdésére a szlovák államfő. Ivan Gasparovic egyetért azzal, hogy a kisebbségi tankönyvekben kétnyelvűek legyenek a földrajzi megnevezések. Csak néhány település neve kétséges, azoké, amelyeknek a nevét a XIX. században magyarosították – tette hozzá. Ugyanakkor kiemelte: a szlovákiai magyar tankönyvek ellen politikai szempontból lehettek kifogások, de jogi szempontból a kifogásolt tankönyvek rendben voltak. Arra a kérdésre, hogy aláírja-e a szerdán a parlament által elfogadott jogszabályt, Ivan Gasparovic azt mondta: még nem kapta meg a dokumentumot, így nem is olvasta azt.

Sólyom László szerint “legfőbb ideje” volt elfogadni ezt a törvényt. “Azzal, hogy ezt a törvényt meghozták semmilyen kegyet nem gyakoroltak, egy korábbi normális állapotot állítottak helyre” – hangsúlyozta a magyar államfő. Hozzátéve: arra kérte szlovák partnerét, hogy minél előbb írja alá a törvényt.

Közösen ítélték el a szélsőségeket

A két elnök a találkozójuk után elítélte a szélsőségeseket a határ mindkét oldalán. Sólyom László ugyanakkor elmondta: fel kell tárni, hogy ezek a megmozdulások honnan jönnek, azaz vajon egyes marginális csoportoktól, vagy egy politikai körből eredeznek-e. S leszögezte: nincsenek szlovákellenes érzelmek Magyarországon, sem az itteni szlovák kisebbség, sem a Szlovák Köztársaság ellen. Gasparovic ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a szélsőséges elemek a múltat idézik, s Szlovákia jogszabállyal bünteti a szélsőséges megnyilvánulásokat.

Sólyom: aggasztó a hat pont elutasítása

Sólyom László magyar újságíróknak azt is hangsúlyozta, aggasztó, hogy miniszterelnöki tárgyalás után folytatódtak a magyarság elleni kirohanások, aggasztó az a stílus, ahogyan elutasították Gyurcsány Ferenc hat pontos javaslatát. Ennek ellenére még mindig jobb találkozni egymással, mint az, ha nem beszélne egymással a magyar és a szlovák fél – tette hozzá.

MKP: jelzésértékű tárgyalások

A két államfő eredetileg egy órán át tárgyalt volna a dél-szlovákiai Érsekújváron, a találkozó azonban körülbelül kétórásra bővült, amelyet egy hosszú sajtótájékoztató követett. A kétoldalú megbeszélés után Sólyom László tárgyalt a Magyar Koalíció Pártjának képviselőivel is. Ezt követően Csáky Pál pártelnök azt mondta: az MKP fontosnak tartja a szlovák-magyar államfői találkozót. “Bár tudatosítjuk, hogy egy ilyen találkozó nem hozhat áttörést a két ország kapcsolatában, de mégis jó jelzés a lakosság felé, hogy a politikusok képesek tárgyalni, tárgyalnak és legalább igyekeznek körülhatárolni a problémákat” – fejtette ki Csáky. Hozzátette: reméli, lesz folytatás.

Elutasító válasz a szlovák kormányfőtől

A magyar kisebbség jogai Szlovákiában az európai normákat meghaladó szinten vannak szabályozva, s ezt Sólyom László magyar államfő nagyon jól tudja – reagált Sólyom javaslataira Robert Fico szlovák kormányfő. Minden kísérlet ennek az európai szintet meghaladó szabályzatnak a megszilárdítására csak újabb feszültségeket szül – tolmácsolta Fico álláspontját Katarína Klizanová-Rysová, a kormányzó Smer szóvivője. A szlovák kormányfő inkább azt üdvözölné, ha a Magyar Köztársaság szigorúbb törvényeket fogadna el a szélsőségek és a nacionalizmus ellen, “amelyeket az utóbbi időben Magyarországról a Szlovák Köztársaságba exportálnak” – idézte tovább a miniszterelnök álláspontját a kormánypárt szóvivője.