Országgyűlés - Az új Polgári Törvénykönyv

2008.12.10. MTI

Az állam pénzügyi, gazdasági kapcsolatainak átláthatóságával indokolta a Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséről szóló törvény módosítását expozéjában Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára kedden az Országgyűlésben.

Kifejtette: a mostani feszült gazdasági helyzetben fontos, hogy az állam pénzügyi, gazdasági kapcsolatai átláthatók legyenek; ennek jegyében indokolt törvényben rögzíteni, hogy vagyoni jogviszonyban az állam nem hivatkozhat az üzleti titok szabályaira.

Az államtitkár kiemelte, hogy az államháztartás alrendszereivel pénzügyi, gazdasági viszonyba kerülő magán- és jogi személyek, valamint más jogalanyok megkapják az őket megillető ügyleti és késedelmi kamatot. A törvényjavaslat kimondja az államháztartás alrendszereit ügyleti vagy késedelmi kamatok megfizetése alól mentesítő megállapodások semmisségét.

Nem térhetnek el a késedelmi, ügyleti kamat fizetésének szabályaitól azon szervezetek sem, amelyeket államháztartási szervezet alapított, vagy amelyben ilyen szervezet többségi befolyással bír - mondta Avarkeszi Dezső.

A hatályos zálogjogi szabályok is változnának: a törvényjavaslat célja, hogy gépjárműveket terhelő jelzálogjog a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül is alapítható legyen. Így érhető el, hogy a hitelezők a zálogjogot alkalmazzák követelésük biztosítására. A gépjárműveknél a zálogszerződés magánokirati formában is érvényes lenne.

Szabó Éva (MSZP) hozzászólásában elmondta, hogy a szocialista frakció támogatja a törvényjavaslatot. Kifejtette: egyetértenek a törvényjavaslat céljaival, értékválasztásával és az üzleti titok fogalmának módosításával.

A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy az állam gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó információ, tény, adat üzleti titoknak minősülhessen a jövőben. Ami viszont megfelel az állam-, vagy a szolgálati titok feltételeinek, az továbbra is védett körbe tartozik majd - tette hozzá.

A törvénymódosítás rögzíti annak feltételeit is, hogy a magánszemélyek garantáltan hozzájuthassanak a késedelmi vagy ügyleti kamatokhoz.

A képviselő megjegyezte: a zálogjogra vonatkozó módosítás előkészítése az év első felében megindult, hogy segítsék a gépjármű hitelbiztosítékként történő elfogadását. A kialakult gazdasági helyzet ráerősített arra, hogy a módosításra szükség van.

Frankné Kovács Szilvia (MSZP) kiemelte: a módosítás az állampolgárok alapvető viszonyait szabályozza, a mindennapokra jelentős kihatással bír.

Szólt arról, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) novemberi konferenciája megerősítette a résztvevőket abban: a gazdasági társaságok jogát nem szabad beemelni a kódexbe. Kifejtette: egyetértettek abban is, hogy az ingatlannyilvántartás részletes szabályozását külön törvényben kell megoldani, a Ptk.-ban elég az alapelvek rögzítése. Ugyanakkor szükséges a gondokoltak jogi védelmének pontosabb körülírása - jegyezte meg.

A szocialista képviselő az öröklési jog kapcsán kiemelte: a leszármazott hiányára vonatkozó öröklési szabályok megváltoznának, de szükséges az özvegyi jog szabályozásának ismételt áttekintése is. Mint mondta, bíznak abban, hogy a benyújtott módosítások fő célja majd a konszenzus keresése lesz.

Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára felidézte, hogy a kormány 2008. május 28-án fogadta el az új Ptk.-tervezetét, és június elején nyújtotta be az Országgyűlésnek. Mint mondta, egyetértettek az Országgyűlés döntésével, hogy bár az általános vita kedden lezárul, de példa nélküli hosszú idő áll rendelkezésre februárig a módosító indítványok benyújtására. Megjegyezte: Magyarország polgári jogi viszonyait hosszú évekre meghatározhatja a törvény.

Az elnöklő Világosi Gábor az általános vitát lezárta, a képviselőknek 2009. február 2-ig lehet módosító indítványokat benyújtaniuk.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
PTK