Országgyűlés - Törvény a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről

2008.12.16. Jogi Fórum / MTI

Szőlő és gyümölcsös után hektáronként 2.000, míg a szántóföld után hektáronként 800 forintot kell kötelezően befizetniük a termelőknek az agrárkár-enyhítési rendszerbe a hétfőn elfogadott törvény alapján.

A jogszabály rendelkezései alapján a rendszer működtetésével kapcsolatos teendőket az agrárkár-enyhítési, valamint az agrárkár-megállapító szerv látja el. A rendszerben kötelező rész venniük a cégeknek, egyéni vállalkozóknak és az őstermelőknek is. Amennyiben az őstermelők egyéni vállalkozók is, akkor ez utóbbi minőségükben részesei a kárenyhítő rendszernek.

A kárenyhítési hozzájárulás szőlő és gyümölcsös után hektáronként 2.000, míg a szántóföld után hektáronként 800 forint, amit minden év június 30-ig kell - banki átutalással - megfizetni. A befizetés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - mint költségvetési fejezet - bevétele lesz. Az elmulasztott befizetés adók módjára behajtható. Az állam minden évben legalább a befizetésekkel megegyező összeggel támogatja a rendszert, de az állam befizetésére nincs határidő a törvényben. A fel nem használt pénzt a következő évre kell átvenni, azt elvonni, vagy más célra használni nem lehet.

Az a termelő, aki üzleti biztosítóval is kötött szerződést, csak az attól kapott és a törvény szerint járó kifizetés különbségére jogosult.

A kárenyhítő juttatások meghatározásánál mindig az előző év október 1. és az adott év szeptember 30. között bekövetkezett elemi károkat kell figyelembe venni, és legfeljebb a hozamérték csökkenés 80 százaléka - kedvezőtlen adottságú területen a 90 százaléka - fizethető ki. A hozamérték csökkenés a referencia hozamérték és az adott évi hozamérték különbsége. A referencia hozamérték a megelőző - elemi csapástól mentes - három év átlagos hozama, szorozva a külön jogszabályban meghatározott fajlagos árral. Az adott (tárgy) évi hozamérték pedig az adott évben betakarított termés - szintén külön jogszabályban meghatározott árral számított - értéke. A kifizetés feltétele még, hogy elemi csapás érje a termelőt. Ez pedig az adott évben több mint 30 százalékos hozamérték csökkenést jelent.

Amennyiben a teljes kárra nem elegendő a kasszában lévő összeg, mindenki arányosan kevesebbet kap. Az agrárminiszter dönthet arról, hogy a kárenyhítő juttatás 90 százaléka előlegként kifizethető.

Az új törvény a Magyar Közlönyben megjelenését követő 45. napon - valamikor február elején - lép hatályba. Akkor kerül ki a jogrendszerből a két évvel ezelőtt hozott hasonló törvény, amely azonban az önkéntes kárenyhítést szabályozta úgy, hogy szőlő és gyümölcsös után 3.000 míg a szántó után 1.000 forint volt a hektáronkénti éves befizetés. A régi törvény alapján kötött kárenyhítési szerződések az új törvény hatályba lépésével megszűnnek, de a folyamatban lévő ügyekre még a régi törvényt kell alkalmazni.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
AGRÁRIUM
JOGALKOTÁS
TÖRVÉNYHOZÁS