Első olvasatban, együttdöntés keretében szavazta meg az európai üzemi tanácsok szabályozásának felülvizsgálatát kedden az EP – melyet a Tanács szerdán hagyott formálisan is jóvá – s így a 14,5 millió munkavállalót képviselő 820 szervezet a jövőben nagyobb konzultációs joggal bír és jogköre pontosabb meghatározása mellett működhet majd.

Hivatalosan is megszavazta az Európai Parlament kedden – 411 igen, 44 nem, 181 tartózkodás mellett – az európai üzemi tanácsokról szóló szabályozás átdolgozását, melyről előzőleg december 4-én egyezett meg a Tanács és a Bizottság képviselőivel. Ezt követően szerdán a Tanács is formálisan jóváhagyta a döntést. Az új szabályozásra az Európai Bizottság tett javaslatot megújult szociális menetrendjének részeként idén júliusban. A most átdolgozott 1994-es irányelvben a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának pontosabb definiálását javasolta, mely 820 európai szervezet 14,5 millió dolgozóját érinti közvetlenül. A témában folytatott előzetes konzultáción a munkaadókat és a munkavállalókat képviselő szervezetek egységesen azt kérték a döntéshozóktól, hogy minél gyorsabban valósuljon meg a felülvizsgálat és az új szabályok elfogadása.

Az irányelv felülvizsgálatának célja, hogy biztosítsa a munkavállalók határokon átnyúló, tájékoztatáshoz és konzultációhoz fűződő jogainak hatékony érvényesülését, valamint hogy növeljék az európai üzemi tanácsok arányát. Jelenleg az irányelv által érintett vállalatok mindössze 36 százalékában van ilyen szervezet. A téma brit néppárti jelentéstevője, Philip Bushill-Matthews jelentésében a „tájékoztatás” és a „konzultáció” kifejezések pontos meghatározását javasolta, egyértelművé téve hogy a munkavállalók képviselői számára nyújtott tájékoztatásnak úgy kell informálnia őket, hogy el tudják végezni a javaslatok „mélyreható elemzését” és elő tudják készíteni „a vállalat illetékes szervével történő érdemi konzultációt”. Magyarul, hogy a dolgozókkal való kapcsolatos kommunikáció nem csak látszattörekvés legyen, hanem érdemben segítse az együttműködést a vállalat vezetése és az alkalmazottak között, az utóbbiak érdekeit is artikulálva.

Az üzemi tanácsok számára emellett biztosítani kell „az irányelvből fakadó jogok alkalmazásához” és „a munkavállalók érdekeinek kollektív képviseletéhez szükséges eszközöket” – áll a szövegben. Az egyik módosított cikkely szerint azonban az irányelv nem vonatkozna azokra a cégekre, amelyeknél már érvényben van kollektív szerződés. További kivételek azok a cégek, ahol megállapodást írnak alá, vagy egy meglévő megállapodást felülvizsgálnak az irányelv elfogadását követő két éven belül.

Több témába vágó bírósági döntés figyelembe vételével az EP pontosította a „határokon átnyúló” fogalom meghatározását. A jövőben függetlenül attól, hogy egy ügy hány országban működő vállalatot érint, aszerint minősül „európainak”, hogy potenciális hatásának nagyságát figyelembe véve az európai munkaerő szempontjából fontos-e. Végül a képviselők eltörölték az eddigi 50 fős minimumot, amelynek elérése a tárgyaló testület felállításához szükséges volt, mivel az diszkriminatív a kisebb tagállamok munkavállalóival szemben.