A két ország közötti határvita miatt Szlovénia pénteken megakadályozta számos új fejezet megnyitását az EU-horvát csatlakozási tárgyalásokon, ami veszélybe sodorhatja a folyamat jövő év végére tervezett lezárását.
Ljubljana fenyegetését valóra váltva pénteken megvétózta tíz új fejezet megnyitását az EU-horvát felvételi tárgyalásokon, ami azon túl, hogy komoly feszültséget válthat ki a két szomszédos ország viszonyában, a csúszás miatt veszélybe sodorhatja Zágrábnak a felvételi tárgyalások jövő év végi lezárásához fűzött reményeit is.
A tárgyalások idei utolsó, pénteki miniszteri szintű fordulójában a tervezett tíz helyett végül csak egyet nyitottak meg, a közbeszerzésről szólót, miközben öt helyett mindössze három témakört sikerült lezárni: a szellemi tulajdon védelméről, az információs társadalomról és a gazdasági és pénzügyi unióról szólót. Goran Jandrokovics horvát külügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón Szlovéniára hárította a felelősséget a csalódást keltő eredményért. „A valódi ok Szlovéniának legalább 10 fejezet blokkolására vonatkozó döntése” – mondta a külügyminiszter, aki elutasította, hogy Zágráb nyakába varrják a kudarcot. Horvátország ezzel a 35 tárgyalási fejezetből 7-et pipált ki ideiglenesen. A december 19-i miniszteri szintű forduló előtt az volt a terv, hogy két témakör kivételével minden fejezetről megindulhassanak a tárgyalások, életben tartva ezzel azt a reményt, hogy Zágráb – az EU által indikatívan kijelölt határidőre – jövő év végéig a tárgyalási folyamat végére érjen.
A Szlovénia és Horvátország közötti tengeri határ kijelöléséről régóta folyó vita azonban megakadályozta a látványos előrelépést. A szociáldemokrata Borut Pahor által vezetett új szlovén kormány arra hivatkozva nem adta hozzájárulását egy sor fejezetnél a közös uniós tárgyalási álláspont elfogadásához, hogy számos, a horvátok által a tárgyalások során benyújtott térkép és dokumentum a vitatott területet Horvátországhoz tartozónak tüntette fel, mintegy megelőlegezve a két szomszéd közötti vita kimenetelét. Értesülések szerint a szóban forgó térképek és iratok a regionális politikáról és a környezetvédelmi fejezetről folytatandó tárgyalásokhoz szolgáltak fontos adalékként.
A francia EU-elnökség a szlovén aggodalmakra válaszul egy levelet fogalmazott meg, amelyben a horvát fél leszögezte volna, hogy az említett dokumentumok jogilag nem előlegezik meg a határvita kimenetelét. Ljubljana azonban ennél többet, jogi kötelezettségvállalást – lényegében törvénymódosítást – akart, amire viszont Zágráb nem volt hajlandó. A szlovénok attól tartanak, hogy jogi rendezés hiányában az említett dokumentumok uniós befogadása ütőkártya lenne Zágráb kezében egy esetleges nemzetközi bíráskodás esetén. A horvátok – akik meg vannak győződve arról, hogy az igazság az ő oldalukon áll – a hágai nemzetközi bírósághoz fordulnának, ám Szlovénia egyelőre erre nem volt hajlandó és inkább uniós kártyáját, jelesül a horvát tárgyalások fékezését játssza ki a számára kedvező eredmény elérése érdekében.
Bruno Le Maire francia Európa-ügyi miniszter a találkozót követően közölte, hogy a francia javaslat az asztalon marad. Olli Rehn uniós bővítési biztos megismételte, hogy az EU kétoldalú ügynek tekinti a határvitát, ami nem kellene, hogy befolyásolja a felvételi tárgyalásokat. Rehn arra bíztatta Zágrábot, hogy a blokkolástól függetlenül folytassa erőfeszítéseit, hogy a tervezett időre elkészüljön. „Ha fennmarad a tempó, gyorsan masnira lehet kötni a csomagot” – mondta. Goran Jandrokovics közölte, hogy országa nem veszítette el a kedvét és kész folytatni a reformokat az igazságügy és az uniós versenyszabályok alkalmazását a hajógyártásban. „A menetrend teljesítése továbbra is reális, nem szállt el az esély” – jelentette ki a horvát diplomácia irányítója. „A menetrend reális és főleg az igazságszolgáltatás reformjától, a korrupció elleni küzdelem fokozásától és a hajóipar szerkezetátalakításától függ” – szögezte le Olli Rehn, aki mindenkit arra kért, hogy őrizze meg hideg vérét és ne kezdjen egymásra mutogatni. Egy kérdésre válaszolva a bővítési biztos ugyanakkor elismerte, hogy „nem szabad lebecsülni a történteknek a bővítési folyamatra gyakorolt hatását”.
Bár az EU továbbra is kétoldalú ügynek tekinti a határvitát, a cseh elnökségre vár a feladat, hogy megpróbálja kimozdítani a holtpontról a folyamatot a következő fél évben.
Az Európai Unió közben két újabb fejezetet nyitott meg pénteken Törökországgal, az információs társadalomról, és a tőke szabad mozgásáról szólót. Ezzel a megnyitott fejezetek száma 10-re nőtt, miközben mindössze két témakört zártak le eddig ideiglenesen a 35-ből.
