Ötszáznegyvenkilenc Ab-határozat

2009.01. 5. MTI

A 2009-ben húszéves Alkotmánybíróság két évtizedes gyakorlatát 2008. ősztől kezdődően kezdte áttekinteni a testület – mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke december 29-én megjelent interjújában.

Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés, a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást el készít háromoldalú politikai egyeztet tárgyalásokon született döntés. Az ezeken a tárgyalásokon elért megállapodásnak megfelelően 1989 októberében módosította az Országgyűlés az alkotmányt és fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket. A két évtized gyakorlatának áttekintése során kijelöltünk pár főbb kérdéssort, amelyekben a munka már megkezdődött, ilyen például a jogegyenlőség, a diszkrimináció tilalma, az alkotmányjogi panasz alkalmazásának feltételei, az adójogszabályok – mondta Paczolay Péter. Hozzátette: húsz év alatt az Ab gyakorlatának „voltak kacskaringói, vargabetűi, következetlenségek kimutathatók a döntésekben”, ezért döntöttek úgy, hogy érdemes alaposan, kritikailag végignézni a döntéseket. Mint mondta, a cél az, hogy az eddigi gyakorlatot lépésekbe foglalják, áttekintsék azok elméleti alapjait, kiemeljék az esetleges ellentmondásokat.

„Ne minden egyes esetnél kelljen szembenézni a korábbi gyakorlattal, hanem a leglényegesebb kérdésekben legyen valami kézzel fogható útmutató” – fogalmazott.

Kérdésre válaszolva, hogy mennyire kötik a testületet korábbi határozatai, illetve elavulhatnak-e a korábbi döntések, azt mondta: az Alkotmánybíróság nem precedens bíróság, nincs kötve korábbi határozataihoz, azoktól eltérhet, de ha így tesz, azt az átlagosnál alaposabban meg kell indokolnia. A lényeg, hogy a gyakorlat legyen következetes és kiszámítható. A 2008-as évet összegezve az elnök azt mondta: az eddigi működése során éves viszonylatban az Ab 2008-ban hozta a legtöbb határozatot, 549-et.

Ennél is örvendetesebbnek nevezte, hogy az ügyhátralék közel a negyedére, mintegy 1400-ra csökkent. Hangsúlyozta: nehéz a számok nyelvén beszélni, mert két ügycsoport megváltoztatta a bíróság működését. Az egyik a népszavazással kapcsolatos ügyeket takarja, ezekkel kapcsolatban 2008-ban 115 határozatot hozott a testület.

Ezek sokszor azért időigényesek, mert a testületen belül hosszabb ideig nem alakul ki többség egyik megoldás mellett sem. Ennek példájaként említette a kettős állampolgárság ügyét. A másik a parkolási ügyekkel összefüggő, amelyet Paczolay Péter abból a szempontból példátlannak nevezett, hogy korábban soha ennyi bírói beadvány nem érkezett egy üggyel összefüggésben, mint ezzel kapcsolatban. A mintegy 600 bírói kezdeményezésről várhatóan januárban dönt a testület; a szintén parkolási ügyekkel összefüggő más beadványok – például a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata elleni utólagos normakontroll, továbbá önkormányzati parkolási rendelet
elleni kifogás – ügyében később határoznak.

Azzal kapcsolatban, hogy a 11 fős testület 2008. július óta kilenc tagú és az Országgyűlés illetékes bizottsága még nem nevezte meg a két alkotmánybíró-jelöltet, azt mondta: alkotmányossági szempontból hiányzik a két alkotmánybíró, továbbá azért, mert ha a jelenlegi alkotmánybírák közül ketten – például betegség miatt – hiányoznak, már nem határozatképes a testület. Hozzátette ugyanakkor, hogy kevesebb ember talán hamarabb jut dűlőre egy adott ügyben. Kérdésre válaszolva, mely szerint az Alkotmánybíróságot még mindig a lassúság miatt éri a legtöbb kritika, és a soron kívüli eljárások is több hónapig, akár egy évig is elhúzódnak, azt mondta: az alkotmány állapítja meg, mely ügyek élveznek soron kívüliséget. Maga az eljárás azonban nincs határidőhöz kötve. Az adott ügyben a főtitkárságon, az elnöki titkárságon és a bírói stábban az előkészítő munka azonnal megkezdődik, de a döntés azért húzódhat el, mert például az ügy bonyolultságánál fogva sokáig nem alakul ki többségi álláspont.

Paczolay Péter szólt arról is, hogy elképzelésük szerint azokat az ügyeket, amelyeknek „nincs komoly mondanivalója, soron kívüliséget nem élveznek, megpróbálják a rangjukon kezelni”, vagyis rövid indokolással, nagyobb írásbeli előkészítettséggel gyorsabban lezárni és a felszabaduló időt a nagyobb ügyekre és a soron kívüli eljárásokra fordítani. Hozzátette: az eddigi gyakorlatnak megfelelően az ügyrendben is kibővítenék a soron kívül vizsgálandó beadványok körét például az ombudsmanok, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kezdeményezett ügyekben. Reményét fejezte ki, hogy ez már az új – a parlament által várhatóan jövő év elején elfogadandó – ügyrendi törvénybe is bekerül. Az elnök szerint várhatóan a jövő év első felében születik döntés többek között a kettős állampolgárságról szóló népszavazással, a parkolási díjakkal, az objektív felelősséggel, a fegyveres testületek tagjainak szolgálati viszonyával és azzal összefüggően a nyugdíjazásukkal, valamint a jogalkotási törvény alkotmányossági vizsgálatával kapcsolatos ügyekben, továbbá a köztársasági elnöki beadványokkal kapcsolatban.

Az államfő a versenykorlátozás tilalmáról szóló, továbbá az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről szóló törvényekkel kapcsolatban fordult a testülethez. Paczolay Péter szerint várhatóan ezek lezárását követően foglalkozik az Ab a harmadik köztársasági elnöki beadvánnyal, a gyűlöletbeszéddel kapcsolatossal.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG