Európai Bíróság - A légifuvarozó kártérítési kötelezettségéről

2009.01. 6. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A légifuvarozó a légi jármű műszaki hibája miatti járattörlés esetén főszabály szerint nem tagadhatja meg az utasoknak nyújtandó kártérítést.

A Bíróság C‑549/07. sz. ügyben hozott ítélete - Friederike Wallentin‑Hermann kontra Alitalia:

A légifuvarozó a légi jármű műszaki hibája miatti hárattörlés esetén főszabály szerint nem tagadhatja meg az utasoknak nyújtandó kártérítést.

A kártérítés azonban megtagadható, ha a műszaki hibák olyan eseményekből erednek, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak a légifuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásolási körén kívül esnek.

A légi utasoknak nyújtandó kártalanításról és segítségről szóló rendelet [1] kimondja, hogy járat törlése esetén az érintett utasoknak joguk van a légifuvarozó általi kártérítéshez, kivéve ha a járat törléséről megfelelő időben tájékoztatják őket. A légifuvarozó azonban nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlésére olyan rendkívüli körülmények miatt került sor, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.

F. Wallentin‑Hermann Bécsből induló, majd Rómán keresztül Brindisibe (Olaszország) érkező járatra foglalt három helyet az Alitaliánál maga, férje és lánya számára. A járat menetrend szerint 2005. június 28‑án 6 óra 45 perckor indult volna Bécsből, és menetrend szerint ugyanezen a napon 10 óra 35 perckor érkezett volna Brindisibe. Az utasfelvételt követően, a menetrend szerinti indulás időpontja előtt öt perccel közölték a három utassal, hogy járatukat törölték. Ezután az Austrian Airlines társaság Rómába induló járatára irányították át őket, ahová 9 óra 40 perckor, vagyis a Brindisibe induló átszállójáratuk indulási időpontja után 20 perccel érkeztek meg, amelyet így lekéstek. F. Wallentin‑Hermann és családja 14 óra 15 perckor érkezett Brindisibe.

Az Alitalia Bécsből induló járatát a turbinában fellépett összetett motorhiba miatt törölték, amelyet egy átvizsgálás során előző nap fedeztek fel. Az Alitaliát erről az e járat indulását megelőző éjjel értesítették. A légi jármű javítása, amelyhez pótalkatrészek és szerelők küldésére volt szükség, 2005. július 8‑án fejeződött be.

Mivel az Alitalia a 250 euró kártérítést és a 10 eurós telefonköltség megtérítését megtagadta tőle, F. Wallentin‑Hermann bírósági eljárást indított. Miután az Alitalia az első fokon őt elmarasztaló ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, a bécsi kereskedelmi bíróságnak most arról kell döntenie, hogy a járat törlését eredményező műszaki hibák a kártérítés alól mentesítő „rendkívüli körülmények” közé tartoznak‑e. A kereskedelmi bíróság így e fogalom értelmezése érdekében az Európai Közösségek Bíróságához fordult.

A mai napon hozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a légi közlekedés különleges feltételeire és a légi járművek technológiai fejlettségi szintjére figyelemmel a légifuvarozók a tevékenységük végzése során rendszerint különböző, e gépek működése során elkerülhetetlenül fellépő műszaki hibákkal találkoznak. Valamely gép karbantartási hiányosságából eredő műszaki hiba megoldását tehát a légifuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozónak kell tekinteni. Következésképpen a légi járművek karbantartásakor felfedezett vagy az ilyen karbantartás hiányosságából eredő műszaki hibák mint olyanok nem jelentenek „rendkívüli körülményeket”.

Nem kizárt azonban, hogy a műszaki hibák „rendkívüli körülmények” közé tartoznak, amennyiben olyan eseményekből erednek, amelyek nem tartoznak az érintett légifuvarozó rendes tevékenységi körébe, és amelyek a tényleges befolyásolási körén kívül esnek. Erről lenne szó például abban a helyzetben, amikor az érintett légifuvarozó flottáját képező gépek gyártója vagy az illetékes hatóság felfedi, hogy a már használatban lévő gépeknek a járatok biztonságát érintő rejtett gyártási hibája van. Ugyanerről lenne szó a légi járművekben szabotázs‑ vagy terrorcselekmények által okozott károk esetén is.

A Bíróság kifejti, hogy mivel nem minden rendkívüli körülmény mentesítő jellegű, az arra hivatkozni kívánó félnek kell bizonyítania, hogy – még ha igénybe is vette volna valamennyi személyi vagy tárgyi eszközét és a rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket – nyilvánvalóan nem tudta volna elkerülni – kivéve az adott időpontban a vállalkozásának kapacitásait tekintve elviselhetetlen áldozatok árán –, hogy a bekövetkezett rendkívüli körülmények a járat törléséhez vezessenek. Az a tény, hogy valamely légifuvarozó betartotta a légi jármű karbantartására vonatkozó minimumszabályokat, önmagában nem elegendő annak bizonyításához, hogy e fuvarozó a kártérítési kötelezettsége alóli mentesülés érdekében minden ésszerű intézkedést megtett.


[1] A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11‑i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.).

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA