Szmogriadó - Kolláth: közigazgatási felelősség terheli az autósokat

2009.01.12. MTI

Közlekedési szabálysértés miatt a rendőr nem büntetheti és nem is róhatja meg azt az autóst, aki a fővárosban elrendelt szmogriadó idején nem tartja be az előírást, amely szerint páros napokon csak a páros, páratlan napokon csak a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek. A levegő védelméről szóló kormányrendelet szerint ugyanakkor egy speciális - az objektív felelősséghez hasonló - közigazgatási felelősség terheli az intézkedésnek nem engedelmeskedő autóst is - mondta el Kolláth György alkotmányjogász hétfőn az MTI érdeklődésére.

Az alkotmányjogász a fővárosban vasárnap elrendelt szmogriadó kapcsán kifejtette: a KRESZ alapján nem lehet megbüntetni azt az autóst, aki nem veszi figyelembe az intézkedést, mivel nem módosították a jogszabályt. Sőt, mint mondta, a rendőr nem is figyelmeztetheti a páros rendszámú járművel páratlan napon közlekedő autóst.

A szabálysértési törvény szerint a figyelmeztetés a rendőri intézkedés egyik fajtája: akkor alkalmazzák, ha az autós szabálysértést követett el, de olyan csekély mértékűt, hogy nem kell megbüntetni, felesleges megbírságolni érte. Ebben az esetben azonban a szmogriadóban elrendelt közlekedési korlátozást be nem tartó autós nem követ el szabálysértést - mutatott rá Kolláth György. Megítélése szerint a rendőrséget ebben az esetben szabálysértés hiányában is fellépésre kényszerítették.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 2001-es kormányrendeletbe "bele lehet kapaszkodni". A kormányrendelet szerint a közlekedési hatóság és a közlekedésrendészeti szerv - a környezetvédelmi hatóság vagy a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére - "azokon a területeken, ahol a mozgó légszennyező források használata veszélyes légszennyezettséget okoz, forgalomkorlátozást vagy más intézkedést rendelhet el".

A jogszabály szerint "levegővédelmi bírság" megfizetésére kötelezhető az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a "levegővédelmi követelményeket" nem tartja be. A kormányrendelet melléklete szerint az, aki "szmogriadó elrendelése esetén nem (esetleg késve vagy részben) hajtja végre a szmogriadó intézkedési tervben előírt intézkedéseket, 500.000 forint, gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében 100.000 forint" bírságot köteles megfizetni. A környezetvédelmi hatóságok a megjelölt összegek 25-100 százalékát szabhatják ki a mulasztás körülményeinek mérlegelésével.

"Ez árnyalja a képet. A közlekedési rendőr tehát helyszíni bírságot nem szabhat ki közlekedési szabálysértés miatt, de a feljogosított közigazgatási szerv hivatalból vagy feljelentésre eljárva közigazgatási bírságot szabhat ki" - tette hozzá. Ám ez a megoldás sem aggály nélküli, mivel az ilyen jellegű, súlyos és általános igazgatási bírságolás intézményesítése nem korrekt kormányrendeletben, hanem törvényi szabályozást igényelt volna - mondta Kolláth György.

Az alkotmányjogász szerint a szmogriadó "nyilvános közlését elszúrták", sokkal alaposabb felkészülésre lett volna szükség. Emlékeztetett arra: a fővárosi szmogriadó-tervet 2008 októberében alkotta meg a közgyűlés, decemberben pedig módosította; így elegendő idő állt volna az illetékesek rendelkezésére, hogy tájékoztassák a lakosságot és felkészüljenek. Mint mondta, a decemberi jogszabály-módosítást is a "helyben szokásos módon" kellett volna kihirdetni, Budapest egész területén, hogy az állampolgárok értesüljenek róla.

Kolláth György közölte: nem jogállami megoldás, hogy vasárnap 11 órától elrendelik a riasztási fokozatot, de az erről szóló híradás csak "csöpögtetve" jut el a lakossághoz, délután. Ha azt akarták volna, hogy mindenki tartsa be a rendeletet, akkor reggel 9 órától folyamatosan ezt kellett volna bemondani a rádiókban, televíziókban, hogy arról akár a budapestiek, akár a vidékiek tájékozódhassanak. Akkor várható el a jogkövető magatartás, ha az embereknek módjukban áll megismerni a szabályt, itt pedig ez nem történt meg - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra: a tájékozódás, tájékoztatás mellett további fontos követelmény, hogy az állampolgárok és a cégek is felkészülhessenek az intézkedésre, és hozzá tudják igazítani a magatartásukat. Ha nem adnak kellő időt a felkészülésre, az önmagában veszélyezteti a jogbiztonságot - mondta az alkotmányjogász.

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM
KÖZLEKEDÉS
RENDŐRSÉG
SZABÁLYSÉRTÉS