Út a munkához

2009.01.16. Jogi Fórum / Antal Attila

Hazánkban egyre jelentősebb kérdéssé válik a szociális problémák programszerű kezelésének kidolgozása. A Kormány „Út a munkához” elnevezésű programja e problémakör egyes kérdéseit érinti. Bemutatjuk a programot és annak jogalkotási leképeződését.

Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel rendelkezők kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Az utóbbi években egyre több azon fiatalok száma is, akik egyáltalán nem találnak állást, így munkatapasztalatot sem tudnak szerezni.

Munkaerőpiaci helyzet

A KSH munkaerő-felmérés adatai szerint 2008. január–szeptemberben a 15–74 évesek közül 4 millió 206 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, ebből a foglalkoztatottak száma 3 millió 879 ezer, a munkanélkülieké 327 ezer volt. A gazdaságilag aktívak száma 2007 azonos időszakához viszonyítva 33 ezerrel csökkent, ezen belül a foglalkoztatottak száma 53 ezer fővel volt alacsonyabb, míg a munkanélkülieké 20 ezerrel nőtt. Az aktivitási arány a vizsgált időszakban 54,5% volt, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal 50,3%-ra mérséklődött, a munkanélküliségi ráta pedig 7,8%-ra emelkedett. Az év első három negyedévének átlagában a munkanélküliek 48,3%-a tartósan munkanélküli, vagyis legalább egy éve keres állást.

2008 I–III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest főként a férfiak munkaerő-piaci mutatói romlottak. Aktivitási rátájuk fél százalékponttal 62,0%-ra csökkent, foglalkoztatási rátájuk is számottevően mérséklődött (57,4%-ra). A 15–74 éves nők aktivitási rátája szinte változatlan (47,7%), míg foglalkoztatási rátájuk 43,8%-ra csökkent. Mind a férfiak, mind a nők munkanélküliségi rátája mintegy fél százalékponttal emelkedett (férfiaké 7,5%-ra, a nőké 8,1%-ra).

A 15–24 éves népesség száma 2008 I–III. negyedévében 1229,5 ezer fő volt, 18 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt években e korosztály létszáma folyamatosan csökkent (5 évvel ezelőtt több mint 100 ezerrel voltak többen). Körükben a gazdaságilag aktívak, ezen felül a foglalkoztatottak száma alacsonyabb lett, míg a munkanélkülieké emelkedett.

2008-ban jellemzően csak minden ötödik fiatal dolgozott, és csak 5%-uk volt aktív álláskereső. A 15–24 évesek háromnegyede tehát inaktív, ők jellemzően tanulnak. A korskála másik végén az 55–64 évesek találhatóak, számuk 2008. I–III. negyedévben 1247 ezer fő volt, 32 ezerrel több, mint az előző évben. Gazdasági aktivitásuk két százalékpontos csökkenése a legjelentősebb volt a korcsoportok közül. A korosztály létszámtöbblete ez évben főként az inaktívak számát gyarapította nyugdíjazás lehetőségével. Az idősödő korosztály (55–64 évesek) foglalkoztatási aránya 31,2%-ra csökkent, míg munkanélküliségi rátájuk a tavalyi 4,0%-ról 4,9%-ra nőtt.

A munkaerőpiac fő mutatói

Út a munkához

A munkaerőpiaci problémák megoldására a Kormány 2008 során kidolgozta az Út a munkához elnevezésű programot. Az intézkedésterv szerint ahhoz, hogy a negatív tendenciákon változtatni lehessen, a segélyezési rendszer passzív eszközeiről, az aktív eszközökre, azaz a közfoglalkoztatásban, a munkaerő-piaci programban való részvételre és a képzésre kell a hangsúlyt és a segítés módjait helyezni. Ehhez a szociális ellátórendszernek is változnia kell, mégpedig úgy, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megőrzését és az öngondoskodás elvének erősítését, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést gátló tényezők felszámolását is biztosítsa.

A program kiemelt célja (áll a Tájékoztató az önkormányzati feladatok ellátásához az „Út a munkához” program megvalósítása érdekében című munkaanyagban), hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek – akik 2008. évig egy típusú ellátásban, rendszeres szociális segélyben részesültek – a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. Azoknak a személyeknek, akik életkorukból, egészségi állapotukból, sajátos egyéni élethelyzetből adódóan nem tudnak munkát vállalni, nem kell részt venniük a közfoglalkoztatásban, és továbbra is kaphatják a rendszeres szociális segélyt.

Rendkívül fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévő és bekerülő emberek foglalkoztatása szervezett keretek között történjen. Ezért kiemelt jelentőségű a közfoglalkoztatás szervezése, a közfoglalkoztatási terv a településen élők adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez igazodó elkészítése. Ennek kidolgozása a települési önkormányzatok feladata, de a munkaerőpiaci szervek is részt vesznek az előkészítés folyamatában, illetve a megvalósítás segítésében.

A program kiemelt célja, hogy komplex intézkedéseivel járuljon hozzá ahhoz, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához.

A program szerint a változások célja többirányú:

  • a segélyezettek munkaerőpiaci pozíciójának javítása,
  • a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,
  • a foglalkoztatás növelése,
  • a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében.

Eddig történt

A program keretében illesztve, annak jogalkotási „gyümölcsként” 2008. december 15-én döntött az Országgyűlés, az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény elfogadásáról. A csomag része továbbá a végrehajtási rendeletek módosítása is (A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII.30.) Kormány rendelet).

Összességében tehát a következő jogszabályokat érintő módosítások történtek:

Az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény által érintett módosításokA pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII.30.) Kormány rendelet által érintett módosítások
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényaz egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006.(III.27.) Kormány rendelet
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvénya pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormány rendelet
a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 
a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 
a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény 

In concreto

A szociális törvény módosításával 2009. évtől a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája lesz az önkormányzati ellátásoknak. A törvény („Aktív korúak ellátása” alcím alatti) szabályai jobban figyelembe veszik az egyéni élethelyzetet, képességeket, a munkára való ösztönzést.

Az ellátásra jogosultak közül:

  • a munkavégzésbe bevonhatók:
    • közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre,
    • pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni,
  • képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés időtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a rendelkezésre állási támogatás illeti meg őket.
  • munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak, számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás, ugyanakkor a segélyre jogosult személy is vállalhatja az önkormányzattal kötött megállapodásban, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban.

Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban, vagy képzésben részt vevőket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt. Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják. A munkavégzés időtartamára természetesen munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a rendelkezésre állási támogatást pedig csak arra az időtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani.

A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében a települési önkormányzatoknak, vagy társulásaiknak egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük.

  • kapcsolódó anyagok
KORMÁNYZAT
SZOCIÁLIS SZFÉRA