Az EU-val szedetné ráncba Budapest a kiskereskedelmi láncokat

2009.01.20. BruxInfo

Közösségi mechanizmus létrehozását javasolja Magyarország egyes kiskereskedelmi láncok piaci erőfölénnyel való visszaélésének megakadályozására – közölte az agrárminiszterek hétfői tanácsülését követően Forgács Barnabás szakállamtitkár.

Magyarország egyelőre egyedüli tagországként egy olyan közösségi mechanizmus létrehozására tett javaslatot hétfőn Brüsszelben, amely fellépne a nagy üzletláncok és egyes kiskereskedelmi láncok piaci erőfölénnyel való visszaélései ellen. A magyar javaslat arról a tavaly júniusi bizottsági közleményről szóló tanácsi vitában hangzott el, amely a tavalyi élelmiszer-árrobbanás okait és az élelmiszerlánc működésének javítását taglalta.

A vitához való magyar hozzájárulásról szólva Forgács Barnabás szakállamtitkár rámutatott, hogy miközben a nagy üzletláncok és a kiskereskedelmi láncok koncentrációja és konszolidációja növelheti a piac hatékonyságát, olyan monopolhelyzetet is előidézhet, amely gyengíti a termelők és a feldolgozóipar érdekérvényesítési képességét. „Egyes kiskereskedelmi láncok Magyarországon legalább 80 különböző címen számítanak fel díjakat” – húzta alá a szakállamtitkár, aki emlékeztetett rá, hogy a most készülő magyar élelmiszeripari kódexnek éppen az a célja, hogy korlátok közé szorítsa az ilyenfajta eljárásokat.

Budapest azonban nem éri be ennyivel, és mivel a kiskereskedelmi láncok többsége egyszerre több uniós tagállamban is jelen van, valamilyen közösségi fellépést szorgalmaz. És bár erre nem bólintott rá azon nyomban a Bizottságot képviselő Mariann Fischer Boel agrárbiztos - Forgács szerint - felszólította a tagállamokat, hogy erélyesen lépjenek közbe, ha hasonló anomáliákat tapasztalnak. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatósági intézkedéseknek kerülniük kell a piaci verseny torzítását. Diplomaták szerint a piaci erőfölénnyel való visszaélés esetén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az illetékes hatóság. A szakállamtitkár elmondta, hogy az etikai kódexnek nem a magyar áruk előnyös helyzetbe juttatása az elsődleges célja, hanem a mezőgazdasági termelők érdekeit kívánja szolgálni.

Az agrárminiszterek ülésén a cseh soros elnökség ismertette a féléves elnökségi programot, amely nagy hangsúlyt kíván fektetni a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni jövőjére is. Prága célja, hogy még elnöksége idején, legkésőbb júniusban a tagállamokkal tanácsi következtetéseket fogadjon el, leverve a legfontosabb cölöpöket a KAP jövőjére nézve. Az agrárminiszterek már csak azért is sürgetőnek tartják a jövőbeni közös agrárpolitika fő elveiről történő megegyezést, mert érdemben befolyásolni szeretnék az első félévben egy bizottsági közleménnyel induló vitát a következő, 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésről, aminek egyik legnagyobb tétje éppen a KAP finanszírozása lesz. A cseh elnökségnek nincs könnyű dolga, hiszen egyes tagállamok jelenleg még azt is megkérdőjelezik, hogy 2013 után szükség van-e egyáltalán a KAP első pillérére, amelyből többek között a közvetlen jövedelemtámogatásokat is fizetik.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KERESKEDELEM
VERSENYJOG
AGRÁRIUM
EURÓPAI UNIÓ