Jogi problémákat vet fel a Tubesre tervezett katonai radar

2009.01.22. MTI

Jogi problémákat vet fel a Tubesre tervezett NATO-radar felépítése a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának hivatala által összeállított előkészítő irat szerint - mondta Fülöp Sándor ombudsman szerdán a baranyai megyeszékhelyen az MTI-nek.

Fülöp Sándor, aki pécsi látogatása során a lokátorellenes civilek képviselőivel folytatott megbeszélést, és megtekintette a beruházás lehetséges helyszínét, szólt arról, hogy az iratot kedden elküldték a radarpert tárgyaló Fővárosi Bíróságnak, a felperes civilek, valamint az alperes honvédelmi tárca képviselőjének.

Az országgyűlési biztos megjegyezte azonban: a szakértők által készített dokumentum véleménynek számít, azt a bíróság nem köteles figyelembe venni.

Fülöp Sándor szavai szerint bár látszanak az építési telek, a megközelíthetőség, az építési szabályzat összhangjával kapcsolatos problémák is, az irat legfontosabb megállapítása az, hogy az építési engedély kiadásához már csak a Natura 2000 program szabályai alapján kötelező lett volna környezeti hatásvizsgálatot készíteni. Ennek azonban nincs nyoma.

Hozzátette: a radar jelenlegi tervei nem felelnek meg a vízbázis védelmével kapcsolatos jogszabályoknak, a lokátor által kibocsátott nem ionizáló sugárzással kapcsolatban pedig az az álláspontja, hogy mivel kevés adat van róla, valamint a hatásairól, az elővigyázatosság elvének alkalmazása lenne a legcélszerűbb.

Ez a környezetjogban azt jelenti, hogy amíg nem tudni százszázalékos biztossággal, hogy egy adott beruházás veszélytelen, tovább kell kutatni, vizsgálni, vagy le kell vele állni - mondta.

Több tucat pécsi polgár és a városi önkormányzat 2007 júliusában felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Tubesre tervezett NATO-lokátorra vonatkozó, másodfokú építési engedély ellen a Fővárosi Bírósághoz. A kereseteket beadó magánszemélyek és szervezetek azt kérték a bíróságtól, függessze fel a határozat végrehajtását, az engedélyt helyezze hatályon kívül és a Honvédelmi Minisztériumot kötelezze új eljárás lefolytatására az ügyben.

A pereskedők indokai szerint a honvédelmi miniszter által kiadott másodfokú építési engedély megalapozatlan, több szempontból törvénysértő. Ellentétes például a Pécs építési szabályzatában foglaltakkal. Úgy vélték: az építkezés hat és félezer köbméter szikla robbantásával, 15 ezer tonna építőanyag beépítésével, 33 ezer tonna építőanyag mozgatásával járna, amely súlyosan károsítaná a környezetet.

A Fővárosi Bíróság nem, a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla azonban 2008. februárban jogerősen felfüggesztette az építési engedély végrehajtását.

A táblabíróság úgy ítélte meg, ha idővel helyt adnának az építési engedély felfüggesztésére és az új eljárás lefolytatására irányuló beadványoknak, az addig elvégzett kivitelezési munkák olyan károkat okoznának a környezetben és a vízbázisban, melyeknél kétséges az eredeti állapot visszaállítása. Az indoklásban szerepel az is, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt a radarállomás felépítésére, de ezt nem kötötték helyhez és időhöz, vagyis nem szabták meg, a létesítményt hol és mikor kell megépíteni.

A döntés azt jelentette, hogy mindaddig nem kezdődhet meg beruházás, amíg határozat nem születik az építési engedély hatályon kívül helyezésére és az ügyben új eljárás lefolytatására vonatkozó alapbeadványokban. Ez a per még folyamatban van, abba tavaly nyáron a felperes civilek oldalán a jövő nemzedékek biztosa is belépett.

Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője szerdán az MTI-nek elmondta, hogy a tárgyalás január 28-án tanúk és szakértők meghallgatásával folytatódik, de megjósolni sem lehet, mikorra várható ítélet.

A CMM a perrel összefüggésben korábban az Alkotmánybírósághoz fordult az Országos Területrendezési Terv és Építési Törvény azon tavaly nyári módosításainak megsemmisítése érdekében, melyek eredményeként Pécs város egész közigazgatási területe kiemelt fontosságú honvédelmi terület lett.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
KÖRNYEZETVÉDELEM
ÖNKORMÁNYZATOK
OMBUDSMAN