Magyar ügyek

2009.01.22. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Új magyar előzetes döntéshozatali ügy érkezett a Fővárosi Bíróságról az Európai Bíróságra. Naprakész összefoglaló a közösségi bíróságok előtt folyamatban lévő magyar ügyekről.

EURÓPAI BÍRÓSÁG

Előzetes döntéshozatali eljárások (ügyszám és ügy neve, utaló bíróság, beérkezés dátuma, téma)

C-74/08 Parat / Nógrád Megyei Bíróság / 2008. január 30. / Adózás

A magyar ÁFA-törvény 2006. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint az adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő adóalany az egyes termékbeszerzéseihez kapott támogatás esetén kizárólag e beszerzéseire a nem támogatott hányad erejéig érvényesíthette ÁFA-levonási jogát (ÁFA-arányosítás). Korábbi európai bírósági ítéletek szerint az ÁFA-levonási jog ilyen jellegű korlátozása ellenétes a közösségi joggal (pontosabban a hatodik ÁFA-irányelvvel). A mostani ügyben tehát arról kell döntenie az Európai Bíróságnak, hogy e bírósági ítéletek, illetve a hatodik ÁFA-irányelv rendelkezéseinek fényében a korábban hatályban volt magyar szabályozás ellentétben volt-e a közösségi joggal, azaz, hogy a magyar jogalkotó jogtalanul tagadta-e meg a cégektől egyes estekben az ÁFA-levonás lehetőségét.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik vagy a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-96/08 CIBA / Pest Megyei Bíróság / 2008. március 3. / Letelepedés szabadsága

A magyarországi székhelyű CIBA Speciality Chemicals a csehországi fióktelepén foglalkoztatott munkavállalói után Csehországban fizeti a közterheket, így a szakképzési hozzájárulást is. A magyar adóhatóság egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a cég az említett munkavállalók után Magyarországon nem fizetett szakképzési hozzájárulást, és ezért bírságot szabott ki a vállalkozásra. A cég szerint a közösségi joggal ellentétes tőle olyan közterheket követelni, amelyeket az érintett munkavállalók foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban már megfizetett, és amely befizetésekért cserében Magyarországon ténylegesen semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem kaphat. Az ügyben eljáró Pest Megyei Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy összhangban van-e a letelepedés szabadságának az elvével a magyar jog azon rendelkezése, amely alapján egy magyar cégnek akkor is meg kell fizetnie a szakképzési hozzájárulást, ha külföldi fióktelepén foglalkoztat munkavállalókat, és az ottani foglalkoztatás miatt az adó- és járulékfizetési kötelezettségnek a fióktelep szerinti országban tesz eleget.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz, amelyre 2009. február 18-án kerül majd sor.

C-132/08 Lidl / Fővárosi Bíróság / 2008. április 2. / Áruk szabad mozgása

A Lidl kereskedőcég Belgiumban gyártott rádió-berendezést kívánt forgalmazni Magyarországon. A kérdéses berendezés rendelkezett a gyártó révén CE (európai megfelelőség) jelöléssel, illetve a gyártó a berendezésről megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A magyar hatóságok ennek ellenére a Lidltől is kérik megfelelőségi nyilatkozat kiállítását, és a céget, mint a termék importőrét, is gyártónak tekintik. A Fővárosi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy egy másik EU-tagállamban gyártott, és az ott székhellyel rendelkező gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal, valamint CE jelöléssel ellátott terméket Magyarországon forgalomba hozni kívánó cég tekinthető-e a termék gyártójának, és megkövetelhető-e tőle egy külön, a magyar jogszabályok előírásai szerinti megfelelőségi nyilatkozat kiállítása.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik vagy a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-137/08 VB Pénzügyi Lízing / Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság / 2008. április 7. ÉS C-243/08 Pannon GSM / Budaörsi Városi Bíróság / 2008. június 4. / Fogyasztóvédelem

A fogyasztókkal szerződő cégek előszeretettel tesznek bele olyan feltételt a szerződésbe, amely szerint a szerződésből eredő jogvita esetén a jogvitára kizárólagosan illetékes bíróság – az általános, az alperes lakóhelyét követő illetékességi szabálytól eltérően – a cég székhelye szerint illetékes vagy ahhoz közel található bíróság lesz. Így sokszor az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő vidéki kisfogyasztók arra kényszerülnek, hogy a díjhátralékból eredő jogvitájukat Budapesten (ahol többnyire a szolgáltatók székhelye van) rendezzék. Jelen ügyekben is erről van szó, és a magyar bíróság többek között azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy minden esetben feltétel nélkül tisztességtelennek – és így semmisnek – kell-e minősíteni a fogyasztói szerződésekben alkalmazott, a fogyasztóval egyedileg meg nem tárgyalt azon illetékességi kikötéséket, amelyek a szerződésből eredő jogvita esetére az eladó vagy szolgáltató székhelyéhez igazítják az eljáró bíróság illetékességét.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik vagy a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-138/08 Hochtief és Linde-Kca-Dresden / Fővárosi Ítélőtábla / 2008. április 7. / Közbeszerzés

Ezen ügyben a Fővárosi Ítélőtábla többek között azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a közösségi közbeszerzési jog megköveteli-e azt, hogy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetén, a szerződések odaítélési szakaszában, minimum három alkalmas jelentkező továbbra is versenyben legyen. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás egyébként két szakaszból, egy részvételi szakaszból és egy odaítélési szakaszból áll. A hirdetmény közzétételével megnyitott részvételi szakaszban az érdeklődő cégek benyújtják jelentkezésüket, és közülük az ajánlatkérő kiválasztja azokat, amelyeknek konkrét ajánlattételi felhívást tesz. A jelen ügyben felmerült kérdés tehát az, hogy az ajánlatkérő a közösségi közbeszerzési jog értelmében köteles-e legalább három jelentkezőnek ajánlattételi felhívást tenni, illetve, hogy amennyiben nincs legalább három alkalmas jelentkező, úgy az ajánlatkérő köteles-e a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánítani.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik vagy a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-25/09 Sió-Eckes / Fővárosi Bíróság / 2009. január 19. / Belső piac

A legújabb magyar előzetes döntéshozatali ügyben az Európai Bíróságnak arról kell döntenie, hogy milyen feltételek mellett támogathatók az őszibarack-feldolgozók a zöldség-gyümölcs feldolgozóipari közösségi támogatási rendszerben.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

Közvetlen keresetek (ügyszám és peres felek neve, beérkezés dátuma, téma)

C-374/08 Bizottság kontra Magyarország / 2008. augusztus 13. / Letelepedés szabadsága

Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mivel álláspontja szerint hazánk nem ültette át határidőre a nemzeti jogába a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló irányelv rendelkezéseit.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik vagy a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-530/08 Bizottság kontra Magyarország / 2008. december 2. / Személyek szabad mozgása

Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mivel álláspontja szerint hazánk nem ültette át határidőre a nemzeti jogába a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv rendelkezéseit.

C-535/07 Bizottság kontra Ausztria / 2007. november 30. / Környezet és fogyasztók

A Bizottság azért indított kereset Ausztria ellen, mivel álláspontja szerint nyugati szomszédunk nem tett teljes mértékben eleget a közösségi természetvédelmi szabályoknak. A Bizottság többek között a Hanság osztrák része különleges védelmi területként való kijelölésének elmaradását kifogásolja. A különleges védelmi területként való kijelölés egyes madárfajták (nagy túzok, hamvas rétihéja és réti fülesbagoly) védelme érdekében szükséges, mivel a Bizottság álláspontja szerint e fajták védelmének és zavartalan fennmaradásának biztosítására Burgenland tartomány e része ideális élőhelyet nyújt.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik vagy a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG

T-221/07 Magyarország kontra Bizottság / 2007. június 26. / Környezet és fogyasztók

Ezen ügyben Magyarország az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó nemzeti kiosztási tervről szóló bizottsági határozatot támadja az Elsőfokú Bíróság előtt. A Bizottság ugyanis csökkentette a kibocsátási egységek nemzeti kiosztási tervében Magyarország által a 2008-2012-es időszakra javasolt széndioxid-kibocsátási határértékeket. E határértékeknek azért van fontos szerepük, mivel a tagállamok ezek keretein belül oszthatják ki a területükön működő egyes gazdasági szereplők között az említett időszakban az e gazdasági szereplők által kibocsátható széndioxid-mennyiséget. Hasonló okok miatt Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is beperelte a Bizottságot.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz, melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

T-80/06 Budapesti Erőmű kontra Bizottság / 2006. március 3. / Állami támogatások

A magyar energiaszektor privatizációja során a továbbra is állami tulajdonban maradó Magyar Villamos Művek és az energiatermelők hosszú távú energiavásárlási megállapodásokat kötöttek, amelyek alapján az MVM hosszú távú, fix áru energiavásárlást garantál a frissen privatizált termelőknek, míg azok a stabil energiaellátást biztosítják. A Bizottság szerint az energiavásárlási megállapodások állami támogatást tartalmaznak (túl kedvezőek az erőműveknek), ezért hivatalos vizsgálati eljárást indított több energiatermelővel szemben, melyek közül a Budapesti Erőmű az Elsőfokú Bíróság előtt támadja a Bizottságnak az említett vizsgálati eljárást megindító határozatát.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz, melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

T-57/07 E.ON Ruhrgas és E.ON Földgáz Trade kontra Bizottság / 2007. február 26. / Verseny

A Bizottság – a versenytársak védelme érdekében – csak úgy egyezett bele a MOL Földgázellátó Rt. és a MOL Földgáztároló Rt. az E.ON általi megszerzésébe, hogy a cég 2006 és 2013 között egy ún. gáz-rendelkezésrebocsátási programot hajt végre a magyar energiapiacon. Ennek keretében nagykereskedői minőségében gázkvótákat értékesít éves aukciós eljárás útján a többi piaci szereplő részére, melynek során a kikiáltási ár azon árnak a 95%-a, amelyen az E.ON a saját szállítóitól beszerzi a gázt. Az aukciós rendszerre azért van szükség, hogy biztosítva legyen a többi, a gázt korábban a MOL-tól beszerző piaci szereplő gázellátása és a megváltozott versenyfeltételekhez való alkalmazkodásának lehetősége. A korábbi monopolisztikus nagykereskedő, a MOL Földgázellátó Rt. által a főleg orosz szállítópartnerekkel kialkudott hosszú távú szállítási megállapodások ugyanis most az E.ON-ra szállnak át. Az E.ON-nak a beszerzési áron aluli kikiáltási árból adódó vesztesége a Bizottsággal való megállapodás értelmében nem haladhatja meg a 26 millió eurót. Az E.ON és a Bizottság között azonban nézeteltérés van abban, hogy a 26 millió euró elérésének meghatározásakor a veszteségekből levonandók-e az E.ON által elért esetleges aukciós nyereségek. A Bizottság szerint igen, az E.ON a Bizottságnak az ezt megállapító határozatát támadja.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz, melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

Pannon Hőerőmű (T-352/08), Csepeli Áramtermelő (T-370/08) és AES-Tisza Erőmű (T-468/08) kontra Bizottság / 2008. augusztus 25., 2008. szeptember 5. és 2008. október 21. / Állami támogatások

A Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő és az AES-Tisza Erőmű indítottak kereseteket az Elsőfokú Bíróság előtt a Bizottságnak a Magyarország által a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról szóló határozata megsemmisítése érdekében. A Bizottság e határozatában megállapította, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek és a hazai villamosenergia-termelők között kötött hosszú távú és garantált felvásárlási árat biztosító villamosenergia-vásárlási megállapodások a termelők javára a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak. A Bizottság ezért elrendelte, hogy Magyarország szüntesse meg az említett állami támogatás nyújtását, és hogy a jogtalanul kifizetett támogatást fizettesse vissza a termelőkkel.

Ezen ügyekben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

T-411/08 Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kontra Bizottság / 2008. szeptember 30. / Verseny

Az RTL és a Music Choice nevű angol internetes zeneszolgáltató panaszt intéztek a Bizottsághoz a Szerzői Jogvédői Társaságok Nemzetközi Szövetsége és annak nemzeti tagszövetségei által folytatott és elsősorban az EU-n belüli piac nemzeti határokon alapuló felosztásában megnyilvánuló versenykorlátozó magatartás miatt. 2008 júliusában meghozott határozatában (lásd a Bizottság sajtóközleményét) a Bizottság megállapította, hogy 24 nemzeti szerzői jogvédői társaság (köztük az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) megsértették a közösségi versenyszabályokat, mivel az a jelenlegi gyakorlatuk, amely szerint a több tagállamot érintő és szerzői joggal védett művek bemutatását is magában foglaló (interneten, kábelen vagy műholdon keresztüli) műsorszolgáltatást végző vállalkozásoknak minden egyes tagállam nemzeti szerzői jogvédő társaságától engedélyt kell kapniuk, a közös piac nemzeti határokon alapuló felosztásának tilalmába ütközik, és hátrányos mind a szerzők, mind pedig a műsorszolgáltatók számára. A Bizottság határozatában megtiltotta az érintett szerzői jogvédői társaságoknak az összehangolt versenykorlátozó magatartás folytatását, de versenybírság kiszabását nem látta szükségesnek. A Bizottság e határozatát támadta meg az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az Elsőfokú Bíróságon, hatáskör hiányára, lényeges eljárási szabályok és az EK-Szerződés megsértésére, valamint hatáskörrel való visszaélésre hivatkozva. Hasonló keresetet nyújtott be számos más EU-tagállam szerzői jogvédő szervezete is.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

T-423/08 Inter-Nett 2000 kft kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal / 2008. szeptember 27. / Közösségi védjegyek

A zöldség és gyümölcskonzervek forgalmazásával foglalkozó Inter-Nett 2000 kft a HUNAGRO ábrás védjegy közösségi védjegyként való bejegyzését kérte az alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivataltól (OHIM), többek között, tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek, zselék, lekvárok, dzsemek és kompótok tekintetében. A bejegyzési eljárás során egy spanyol cég felszólalt a bejegyezni kívánt elnevezés ellen, arra hivatkozva, hogy a kért regisztráció sértené a részére már korábban, mezőgazdasági termékek vonatkozásában, bejegyzett UNIAGRO közösségi védjegy kizárólagos használatának jogát, mivel a két érintett elnevezés összetéveszthető. AZ OHIM helyt adott a felszólalásnak és az említett termékek tekintetében elutasította az Inter-Nett védjegybejegyzési kérelmét. A magyar cég az OHIM e határozatát támadja az Elsőfokú Bíróság előtt, arra hivatkozva, hogy a friss gyümölcsöket és zöldségeket forgalmazó spanyol cég termékeit a fogyasztó még egymáshoz hasonló védjegyek együttes létezése esetén is meg tudja különböztetni az általa forgalmazott zöldség és gyümölcskonzervektől. Emellett a magyar vállalkozás megemlíti, hogy az OHIM nem vette kellően figyelembe a „HUNAGRO” elnevezésben bennefoglalt „HUN” megjelölés megkülönböztető jellegét, amely egyrészt az áru magyarországi származására, másrészt pedig a magyar mezőgazdasági termékekkel rendszerint együtt járó kiváló minőségre utal. Érvelése szerint tehát a megjelölés használata nemhogy nem tévesztené meg a fogyasztókat, de azok számára éppenhogy tájékoztatást adna a termék magyar eredetéről.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
FOGYASZTÓVÉDELEM
KÖRNYEZETVÉDELEM
KÖZBESZERZÉS
VERSENYJOG
ADÓZÁS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
VÉDJEGY