Az államfő 2008-as éves munkáját összefoglaló KEH tanulmány áttekinti az államfő alkotmányossági és politikai vétóit, a jelölések történetét, illetve az egyéb hatáskörgyakorlásokat.
A tanulmány bemutatja ezeken túl a nemzeti parkok területét érintő országjárást, az államfő más ökológiai központú munkáját, további nyilvános szerepléseit, valamint belföldi programjait. További fejezetekben elemzi az államfő határon túli magyarokkal kapcsolatos aktivitását, külpolitikai tevékenységét, és végül vizsgálja a következő évre áthúzódó ügyeket – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapjára pénteken kikerült összegzésben.
Országos jelentőségű határozatok
Sólyom László 2008-ban három országos jelentőségű határozatot hozott, mindegyiket január 23-án. Ezekben a határozatokban jelölte ki a képzési hozzájárulásról, a vizitdíjról, valamint a kórházi napidíjról szóló népszavazás időpontját március 9-ére.
Sólyom László az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének javaslatára 238 bírót nevezett ki, 86 bírót mentett fel, illetve 27 esetben döntött bíró mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Az államfő az igazságügyi miniszter, illetve a legfőbb ügyész előterjesztése alapján 23 esetben élt egyéni kegyelmezési jogkörével. Sólyom László 952 ügyben a kegyelem iránti kérelmet – ugyancsak az előterjesztések alapján – elutasította.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter előterjesztésére hozott határozatai alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal 6336 állampolgársági okiratot állított ki. Ezen belül 6259 okirat szól honosításról, illetve visszahonosításról, 77 pedig az állampolgárságról való lemondás elfogadásáról. 533 esetben a honosítás, illetve visszahonosítás iránti kérelmet a köztársasági elnök a belügyminiszter előterjesztése alapján elutasította.
Jelölések és választások
Sólyom László köztársasági elnöknek 2008-ban öt posztra kellett jelöltet állítani üresedés, korábbi sikertelen választás, illetve a Költségvetési Tanács esetében új megalakulás indokával.
Az Alkotmánynak és más törvényeknek megfelelően a köztársasági elnök jelöli a miniszterelnököt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, a négy országgyűlési biztost, a Költségvetési Tanács tagját, illetve közösen a kormányfővel az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökét. A jelöltekről az Országgyűlés dönt, a miniszterelnökről, legfőbb ügyészről, ORTT elnökéről, Költségvetési Tanács tagjairól egyszerű, a többi posztról kétharmados többséggel.
Az államfő a jelöléseket megelőzően, szakítva elődei hagyományával, nem kérte ki a pártok véleményét, azaz nem a pártok megállapodása szerint döntött, hanem a törvényes előírásoknak megfelelően kereste a minden szempontból legalkalmasabb jelöltet – olvasható a KEH honlapján.
A köztársasági elnök 2008. január 16-án Zombor Ferencet javasolta adatvédelmi biztosnak, Fülöp Sándort pedig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának. Az Országgyűlés februárban Fülöp Sándort és Zombor Ferencet sem választotta meg.
A jelölések sorában rendhagyó az ORTT elnökének jelölése, mert az államfő ezt a hatáskörét a miniszterelnökkel megosztva gyakorolja. Március 19-én Sólyom László és Gyurcsány Ferenc közösen Majtényi Lászlót, a korábbi adatvédelmi országgyűlési biztost jelölte a posztra, és az Országgyűlés meg is választotta őt.
Március 14-én Sólyom László ismét a két betöltetlen ombudsmani posztra jelölt: Tóth Gábor Attilát adatvédelmi biztosnak, Bogdányiné Mészáros Ágnest pedig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, de a parlament áprilisban egyik jelöltet sem választotta meg.
Április 30-án Sólyom László a Legfelsőbb Bíróság elnökének Baka Andrást javasolta, aki korábban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírájaként tevékenykedett.
Ezt a döntést követően május 9-én ismét jelölt a két betöltetlen ombudsmani posztra is: Péterfalvi Attilát javasolta adatvédelmi biztosnak, Fülöp Sándort pedig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának. Május 15-én így az Országgyűlés összesen három jelöltről döntött: a két országgyűlési biztos, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke személyéről. A szavazás egy vonatkozásban eredményes volt: a jövő nemzedékek ombudsmanjának megválasztották Fülöp Sándort, leszavazták viszont Péterfalvi Attilát és Baka Andrást.
Szeptember 16-án Sólyom László bemutatta az utolsóként betöltetlen ombudsmani posztra, az adatvédelmi biztosnak jelölt Jóri Andrást a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, az Országgyűlés pedig kétharmados többséggel szeptember végén megválasztotta őt a tisztségre.
2008-ban egy további jelölési döntést is hozott a köztársasági elnök: a még betöltetlen legfelsőbb bírósági elnöki posztra állított jelöltet. November 20-án mutatta be a parlamenti képviselőcsoportok vezetőinek jelöltjét, Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét. Az Országgyűlés december 8-án azonban nem választotta meg a jelöltet.
Alkotmányossági és politikai vétók
A köztársasági elnök hivatalához 2008-ban összesen 127, az Országgyűlés által elfogadott, kihirdetésre váró törvény érkezett.
A törvényeknél az elnöki aláírás öt alkalommal maradt el alkotmányossági vétó, azaz előzetes normakontroll kérése miatt, további hat alkalommal pedig politikai vétóval maradt el a kihirdetés.
Az államfő március 1-jén véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényt. Az Országgyűlés a gyalázkodás tényállásának büntető törvénykönyvbe illesztésével olyan magatartásokat és testmozdulatokat kívánt büntetni, melyek alkalmasak a magyar nemzet vagy valamely társadalmi csoport tagjai méltóságának megsértésére. A törvény elfogadását sem a kormány, sem a kisebbik koalíciós párt, sem az ellenzék nem támogatta.
A köztársasági elnök június 24-én ismét alkotmányossági vétót emelt, és véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításáról szóló törvényt.
November 12-én folytatódott az előzetes normakontrollra küldések sora. Sólyom László véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt.
Két héttel később, november 26-án juttatta el negyedik indítványát a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz. Sólyom László az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvény véleményezését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványára 2008 júniusában megállapította, hogy az Országgyűlés által tavaly elfogadott, a polgári törvénykönyvet módosító törvény alkotmányellenes.
A 2008-as év utolsó, ötödik alkotmányossági vétója december 29-én volt. Ekkor Sólyom László megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény – ismertebb nevén médiatörvény – módosításáról szóló törvényt. Véleménye szerint ugyanis a médiatörvény módosítása háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben.
Mindemellett Sólyom László 2008-ban hat alkalommal küldött vissza megfontolásra törvényt az Országgyűlésnek, azaz emelt politikai vétót.
A köztársasági elnök először június 30-án a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény módosítását küldte vissza.
Október 13-án a köztársasági elnök újabb politikai vétót emelt, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvényt, valamint a Kossuth-díjról és Széchenyi-díjról szóló törvény módosítását. Sólyom László egy héttel később, október 20-án nem írta alá, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között, a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt.
Sólyom László november 26-án élt ismét a politikai vétó eszközével, és visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényt.
2008-ban utoljára december 17-én emelt politikai vétót Sólyom László. Ezen a napon két törvényt is megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. Elsőként a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény módosítását.
Szintén ezen a napon a köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a Magyar Honvédség katonáinak jogállásáról szóló törvény módosítását is. A törvénymódosítás egyik szakasza ugyanis egyenlőségjelet tett volna a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közé.
A Sólyom László köztársasági elnök 2008. évi tevékenységéről készült tanulmányban összefoglalt tevékenység valamennyi eleméről részletes információ, a kapcsolódó szövegek vagy dokumentumok teljes terjedelme megtalálható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján, a www.keh.hu címen.
