Rendzavarás a nyilvánosság ürügyével – Ombudsmani állásfoglalás

2009.01.28. OBH

A politikai nyilvánosság – ezen belül a népképviseleti szervek működésének átláthatósága, üléseinek nyilvánossága – a jogállam egyik legfontosabb demokratikus követelménye, a politikai nyilvánosság és a nyilvános politizálás sajátos terepe. Ettől azonban meg kell különböztetni, ha éppen e nyilvánosságra hivatkozva, mintegy azzal "takarózva" zavarják meg a népképviseleti szervek működését – figyelmeztetett az ombudsman.

Az állampolgári jogok biztosának hivatalához Mohács polgármestere fordult panasszal, amelyben azt sérelmezte, hogy egy állampolgár a képviselő-testület nyilvános ülésén nem volt hajlandó elfoglalni a hallgatóságnak kijelölt ülőhelyet, hanem egy árpádsávos zászlóval az ülésterem közepére állt. A polgármester felszólította, hogy fejezze be demonstrációját, majd felhívta a figyelmét, hogy zavarja az ülést és felszólította, hogy távozzon. Miután ez se vezetett eredményre, a polgármester az ülés rendjének helyreállítására a rendőrség segítségét kérte. A rendőrök azonban csak a hallgatóság véleményére voltak kíváncsiak, nem vették figyelembe a polgármester felszólítását és nem vezették ki a rendzavarót.

Szabó Máté ombudsman megállapította, hogy intézkedése elmulasztásával rendőrség a jogállamiság elvével és a helyi önkormányzáshoz való joggal összefüggésben visszásságot okozott, nem érvényesülhetett maradéktalanul a helyi önkormányzás Alkotmányban biztosított joga. Az Alkotmánybíróság egy határozata is rámutatott, hogy az önkormányzat valamint a képviselő-testület feladatainak ellátását közvetlenül befolyásolja az ülések zavartalan, nyugodt légköre, ami szoros kapcsolatban áll az ülésvezetés és a rendfenntartás hatékonyságával.

A helyi népképviseleti szerv zavartalan működéséhez fűződő alkotmányos értékek meghatározott esetekben korlátozhatják a véleménynyilvánítás szabadságát. A nyilvános üléseken ugyanis nem csak az erőszakos megnyilvánulás zavarhatja meg a képviselőtestület munkáját és a zavarkeltés nem csupán a népképviseleti szerv működését veszélyezteti, hanem jogai gyakorlásában akadályozza azokat a polgárokat, akik az ülést a helyszínen figyelemmel kívánják követni.

A polgármester döntése ebben az esetben nem vitatható. A város önkormányzatának szervezeti és működési szabályzata is felhatalmazza őt, hogy figyelmeztesse, ezután a nyilvános ülésről kiutasíthassa a rendzavarót. A zavarás mértékének megítélésében pedig a rendőrségnek nincs mérlegelési lehetősége, a nyilvános ülés rendjét sértő hallgatókat ki kell vezetnie az ülésteremből – így foglalt állást az ügyben az ombudsman.

A jelentésben feltárt visszásság orvoslása, jövőbeni megelőzése, valamint az egységes jogalkalmazás érdekében a biztos az országos rendőrfőkapitányhoz fordult. Arra kérte, intézkedjen, hogy a rendőrség – szükség esetén, amennyiben ezt a polgármester kéri – segítse a helyi önkormányzatok nyilvános képviselő-testületi ülései rendjének megteremtését.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
OMBUDSMAN
RENDŐRSÉG