Közjogi javaslatok - Listás választást, kevesebb képviselő

2009.02. 2. Jogi Fórum / MTI

Az egyfordulós választással 4 milliárd forintot, a kisebb létszámú parlamenttel 10 milliárdot, az önkormányzati képviselők számának felére csökkentésével 47,3 milliárdot, a kistelepülések főállású polgármesteri posztjának megszüntetésével pedig 14,4 milliárd forintot spórolna meg egy kormányzati ciklusban a költségvetés - derül ki a abból a háttéranyagból, amely a soron kívüli vasárnapi kormányülés döntéseit ismerteti.

A Gyurcsány Ferenc által vasárnap bejelentett, a kormány az alkotmányos intézmények megújítására, a közélet átláthatóbbá tételére tett javaslatcsomaggal összességében négy év alatt nagyjából 76 milliárd forintot takaríthat meg a költségvetés. A kormányfő tervei szerint az erre vonatkozó indítványokat a tavaszi ülésszak első napján, február 16-án be is nyújtanák az Országgyűlésnek.

A javaslat szerint az országgyűlési képviselőknek a jelenleginél kisebb létszám miatt - 386 helyett 199 - mindenkinek kötelező lenne legalább egy bizottsági tagságot vállalni, amelyért nem járna külön díjazás. Ahogyan a további bizottsági tagságért sem. Díjazást azonban továbbra is kapna a bizottság elnök, és az alelnökök, de nem a jelenlegi számítási rendszer alapján, amely fix összegű, hanem az egységes képviselői jövedelem felszorzásával.

Ahogyan most is, a változás után is magasabb díjazást kapna az Országgyűlés elnöke, az alelnökök, és a jegyzők.

A tervezet szerint a képviselői költségtérítés megmaradna, de számlákkal kellene igazolni a szállás, és az utazás költségeit. Emellett dokumentálni kellene a gépkocsik kilométerórájának állását, ez lenne az elszámolás alapja.

A kormány bevezetné, hogy az önkormányzatokban páratlan létszámmal működjenek a testületek, így elkerülhető lenne a szavazategyenlőség, vagyis a döntésképtelenség. A plusz egy fő mindig a polgármester lenne.

Az önkormányzati testületek létszámát jelenleg is a települések lakóinak száma alapján határozzák meg. Ez nem változna, de a településen élők száma alapján újraszabnák a testületek létszámát: a legkisebb kettő, a legnagyobb - 100.001 embertől - 18 fő lehetne.

Az anyag példaként 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecent említi, ahol jelenleg a polgármesterrel együtt 50 fős a testület. A javaslat szerint ez a szám 19-re csökkenne.

A dokumentum kitér arra, hogy 10 ezernél több lakosú települések képviselőit vegyes helyett tisztán listás rendszerben választanák meg, vagyis megszűnne az egyéni választókerületi rendszer. A 10 ezernél kevesebb lakosú településeken ugyanakkor megmaradna a kislistás választási rendszer.

A tervek szerint a 25.941 önkormányzati képviselő helyett 13.576 lenne, a fővárosi és a az összes megyei közgyűlésben dolgozó 901 fő pedig 489-re csökkenne.

A kormány azt is kezdeményezés, hogy kétezer lakónál kisebb településeken csak társadalmi megbízatású polgármesterek lehessenek. Kétezer és ötezer fő közt ez választható lehetőség, efelett pedig kizárólag főállású településvezető lehetne választani.

A kormány javaslata szerint a 199 parlamenti képviselőből 176-ot listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, 23-at pedig a mandátumot nem eredményező megyei szavazatok alapján. A választás egyfordulós, arányos és olcsóbb lesz.

Elemzők szerint a választási rendszerre vonatkozó javaslatok elsősorban a kisebb pártoknak előnyösek, mert nagyobb arányú képviseletet biztosítanak számukra az Országgyűlésben.

A Nézőpont Intézet szerint a javaslatok nem a megegyezés szándékával születtek, mert a polgári ellenzék számára előnytelenek. Az intézet szerint a választási reformterv az MSZP számára is előnyös, a kormánypártnak ugyanis nincs sok reménye a 2006-ban megszerzett 107 (176-ból) választókörzet megtartására, ehhez ugyanis helyben relatív többségre volna szükségük.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
VÁLASZTÁS