Büntetné az EP az illegális bevándorlókat foglalkoztatókat

2009.02. 2. Jogi Fórum / Európai Parlament Sajtószolgálat

Büntetni kell minden munkaadót, aki az unióban illegálisan tartózkodó munkavállalót alkalmaz. A legsúlyosabb esetekben a munkaadót büntetőjogi felelősségre is vonnák. Az EP keddien tárgyalja az illegális bevándorlókat foglalkoztató munkaadók szankcionálásról szóló irányelvtervezetet.

Jelenleg becslések szerint mintegy 4,5 és 8 millió közötti azoknak a külföldieknek (nem EU-országokból származóknak) a száma, akik illegálisan dolgoznak az EU-ban. Az Európai Bizottság irányelvtervezete büntetni rendelné azokat a munkaadókat, akik az unióban illegálisan tartózkodókat foglalkoztatnak. Ez leginkább az építőipart, a mezőgazdaságot, és a szállodaipart és a vendéglátást érinti.

Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága által elfogadott és a plenáris ülés elé kerülő szöveg már a Tanáccsal kötött kompromisszum eredménye, ezért a jogszabálytervezetet várhatóan már ebben a formájában, első olvasatban el fogják fogadni.

A munkaadót és nem a munkavállalót kell büntetni

Bírság, az elmaradt bérek kifizetése és eltiltás legfeljebb öt évre a hazai és uniós tenderektől, illetve állami támogatásoktól. Ezeket a minimálisan kötelező büntetési tételeket írná elő az egész unióban egységesen az irányelv az olyan munkavállalókra, akik illegálisan az EU-ban tartózkodókat alkalmaznak.

Büntetőjogi felelősség a legsúlyosabb esetekben

Az irányelv a legsúlyosabb esetekben büntetőjogi felelősségre is vonná a munkaadót. Ilyen lenne az, ha egy munkaadó a munkavállalók tömegét alkalmazza szabálytalanul, ha a munkakörülmények a kizsákmányolás határait súrolják, ha a munkavállaló - a munkaadója tudomásával - emberkereskedelem áldozata lett vagy még kiskorú, illetve ha a munkaadó már visszaesőnek számít az illegális bevándorlók foglalkoztatásában.

Az elmaradt bérek automatikus kifizetése

A szabályokat megszegő munkaadónak automatikusan vissza kell fizetnie az előző évben kapott támogatásokat, a fizetendő bírság összege pedig az illegális alkalmazottak számával arányosan nőne - olvasható a Claudio Fava (olasz, szocialista) által készített parlamenti jelentésben. Emellett a bért az adóval és a járulékokkal együtt kell kifizetnie a munkaadónak, azaz úgy, mintha a munkavállalót legálisan alkalmazta volna, és automatikusan, azaz külön hatósági fellépés nélkül. Adott esetben a munkaadónak a munkavállaló hazatérésének költségeit is fedeznie kell - így a jogszabály tervezete.

A foglalkoztatás időtartamát - hacsak nincs rá más bizonyíték - legalább három hónaposnak kell tekinteni. A szakbizottság szerint a háztartási alkalmazottként foglalkoztatottak esetében alacsonyabb összegű bírságot kell kiszabni, hacsak nem ér fel kizsákmányolással a foglalkoztatásuk.

Jutalom a panasztételért

A képviselők szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy - az általuk kijelölt szervezeteken vagy érdekképviseleti szerveken keresztül - az illegálisan tartózkodók panaszt tehessenek a munkaadó ellen, és a munkaadót felelősségre lehessen vonni bíróság előtt. Az együttműködésért cserébe a munkavállalók akár ideiglenes tartózkodási engedélyt is kaphatnának.

A fővállalkozó felelőssége

Abban az esetben, ha az illegálisan alkalmazó munkaadó csak alvállalkozó, a fővállalkozót is felelősségre lehetne vonni, különösen akkor, ha bizonyítható, hogy tudott alvállalkozója illegális tevékenységéről. A jogszabályt megszegő munkaadók listáját nyilvánosságra is hoznák.

Hatékony ellenőrzések

A szakbizottsági képviselők hatékony ellenőrzéseket várnak a tagállamoktól. Emellett a tagállamoknak kötelezniük kellene a munkaadókat arra, hogy igazolják, a munkavállalójuk harmadik ország állampolgára, akinek be kell mutatniuk az érvényes tartózkodási engedélyét. Ezen túl minden harmadik országból érkező munkavállaló felvételekor tájékoztatniuk kell a nemzeti hatóságokat.

Az irányelvtervezet egyébként az illegális bevándorlók visszatérítéséről szóló, a parlament által 2008 júniusában, valamint a magasan képzett külföldiek számára adandó kékkártyáról szóló, 2008 novemberében elfogadott irányelveket egészíti majd ki. A jogszabálycsomag célja az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a legális bevándorlás ösztönzése.

A jelentés szövege

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
MIGRÁCIÓ