Egyelőre marad a kiküldetésben dolgozókról szóló direktíva

2009.02. 3. BruxInfo

Hiába protestálnak napok óta a brit munkavállalók, az Európai Bizottság egyelőre nem hajlik arra, hogy módosítsa a kihelyezett külföldi munkavállalókról szóló irányelvet.

Az észak-angliai Lindsey olajfinomító munkásai napok óta amiatt tiltakoznak, hogy a tulajdonos, a francia Total 220 millió euró értékű fejlesztési beruházással bízta meg az olasz tulajdonú Irem vállalatot, ez utóbbi pedig a helyi munkaerő helyett inkább olasz és portugál munkavállalókat foglalkoztat. Az uniós szabályok átmeneti jelleggel minderre lehetőséget adnak, feltéve, ha a külföldi munkásokat ugyanolyan feltételekkel alkalmazzák, mint a helyi dolgozókat.

Nagy-Britanniában azonban a globális pénzügyi válság és az országot sújtó recesszió miatt egyre nő a munkanélküliek száma, a brit munkásokat így különösen érzékenyen érintette a vállalat lépése. Arról nem is beszélve, hogy Gordon Brown miniszterelnök még 2007-ben, a Munkáspárt kongresszusán tartott felszólalásában arról beszélt, hogy „a brit munkahelyeket a brit embereknek” kell betölteniük.

Az Európai Bizottság mindazonáltal a jelek szerint egyelőre nem kíván a kiküldetésben dolgozókról szóló 96/71/EK irányelven módosítani. A testület szerint Nagy-Britannia eddig nagyban profitált a jogszabályból, mivel több munkavállalót helyezett ki külföldre, mint amennyi külföldi munkást befogadott.

Az EUobserver szerint Chantal Hugues, a Bizottság foglalkoztatási szóvivője közölte, hogy ezen a ponton nem tartják szükségesnek a direktíva felülvizsgálatát, hozzátéve azt is, hogy a demonstráció sokkal inkább az embereknek a munkájuk miatti általános aggodalmáról szól, mintsem az irányelv végrehajtásáról.

Az uniós jogszabály egyébként nem először kerül viták kereszttűzébe. Az Európai Bíróság 2007 végén két ügyben is ítéletet hirdetett. A luxemburgi székhelyű taláros testület a Viking Line ügyében úgy határozott, hogy a szakszervezeteknek ugyan jogukban áll megpróbálni akár sztrájkokkal is megakadályozni, hogy munkaadójuk olcsóbb, más tagállamból származó munkaerőt alkalmazzon, de csak nagyon szigorú feltételek betartása mellett.

Egy hétre rá az úgynevezett Laval-ügyben a Bíróság megállapította, hogy elsősorban a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozásaként kell megítélni annak a svéd szakszervezetnek az akcióját, amely blokád révén akart rákényszeríteni egy Svédországban lett munkásokkal iskolát felújító lett építőipari céget a helyi ágazati kollektív megállapodásban rögzített bérek alkalmazására.

Az európai szakszervezeti vezetők akkor megrökönyödéssel és csalódottan fogadták az Európai Bíróság döntését.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA