Ellenőrzés, önkormányzatok

2009.02. 4. Jogi Fórum / Antal Attila

2008. február 3-án az ÁSZ elnöke, Kovács Árpád Budapesten bemutatta az ÁSZ 2009-es ellenőrzési tervét, az ÁSZ Kutató Intézetének munkatársai pedig ismertették az önkormányzati rendszer pénzügyi kockázatait.

Ellenőrzési terv 2009-re

Az Állami Számvevőszék a vonatkozó törvényi előírások, országgyűlési határozatok figyelembevételével – és a tervezőmunkát támogató saját szakmai körirata segítségével – határozza meg ellenőrzési tevékenysége éves alapját jelentő ellenőrzési tervét, amit az intézmény elnöke hagy jóvá és gondoskodik annak végrehajtásáról.

Az ellenőrzési tervdokumentum a tervévet érintő valamennyi ellenőrzési feladatot egybegyűjti, és azokat három, alapvetően időrendi csoportba rendezve mutatja be: így 2008-ról áthúzódó és 2009-ben lezáruló, a 2009-ben indítandó és még ebben az évben befejezendő, valamint a 2009-ben indítandó és a 2010-re áthúzódó ellenőrzéseket. E fő csoportokon belül ellenőrzési területenként sorolja be az egyes témákat.

A 2008. évi terv folyományaként 22 db ellenőrzés közel egyharmada részben determinálja a 2009. évi kapacitás felhasználását. Az évek közötti áthúzódások alapvetően az ellenőrzési munka folyamatosságából adódóan – közel megegyező nagyságrendet jelentetnek. Ennek kapcsán Kovács Árpád újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a válság nem írta át az ellenőrzési tervet, azonban a hangsúlyok módosulhatnak.

Az ellenőrzési tervdokumentum további két évre nyújt kitekintést, 2010-re és 2011-re ütemezve az ellenőrzési feladatokat, s tartalmaz továbbá tematikus ellenőrzési tervet is. Ebben témacsoport köré sorol ellenőrzéseket részben azért, hogy egy-egy kiemelt terület feltérképezése minél teljesebben megtörténhessen az ellenőrzések által, részben azért, hogy az ÁSZ Kutató Intézete (lásd cikkünk erről szóló részét) egy egyes területek probléma-feltárásához kutató munkájával csatlakozhasson.

A törvények által éves, illetve kétéves gyakorisággal előírt ellenőrzések – amint a korábbi években is – alapvetően meghatározzák a terv összeállítását, lekötve az éves ellenőrzési kapacitás 44%-át. Az intézmény elnökének döntése alapján végrehajtani tervezett ellenőrzések 30%-ot tesznek ki a rendelkezésre álló kapacitásokból. Az egyéb rendszeres ellenőrzési kötelezettségek teljesítésére a kapacitás 26%-át fordítja a szervezet 2009-ben. A kapacitás gazdálkodásban továbbra is meghatározó elem lesz a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése (35%), illetve a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése (22%).

Az ÁSZ tovább törekszik a megbízhatósági ellenőrzés kiterjesztésére, amelynek végeredményeként 100%-ra kívánja növelni a központi költségvetés kiadási főösszegének minősítéssel lefedett részarányát.

Az Országgyűlés a közelmúltban elfogadta a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvényt, amely a Költségvetési Tanács létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről is rendelkezett. Ennek megfelelően a terv tükrözi a törvényi változásokhoz történő igazodást, és megújított program szerint kerülhet majd sor az ÁSZ költségvetési véleményének kialakítására, ezen kívül pedig előtérbe kerül a szakmai együttműködés.

Alkalmazkodva a korszerű nemzetközi trendekhez 2009-ben az ún. normatív jellegű megközelítésen alapuló, célzottan az eredményekre és azok megvalósításának hatékonyságára összpontosító teljesítmény-ellenőrzések új elemként jelennek mega problémaközpontú megközelítést alkalmazó, ún. rendszer-ellenőrzések.

Az ÁSZ Kutató Intézete

Az ÁSZ tanácsadói tevékenységéhez kapcsolódó kutatást végző ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet 2009. január 1-jétől az ÁSZ Kutató Intézete néven működik tovább. A jövőben a módszertani fejlesztési feladatokat az ÁSZ saját belső szervezeti egységei végzik. Az Intézet 2009. évi kutatási programjainak tervezésénél fontos szempont volt, hogy az Intézet a megalakuló Költségvetési Tanács feladatkörébe tartozó kutatásokat ne folytasson. Az Intézet az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatait hasznosítva a közpénzek elköltésének hatékonyságát elemzi a közszféra egyes területein, de nem ellenőrzési, hanem tudományos kutatási módszerekkel. Emellett a közpénzügyi szabályozás átfogó korszerűsítését célzó, még hátralévő feladatok megoldását megalapozó tanulmányokat készít. Az Intézet (kutatási terve szerint) 2009-ben a következő témakörökben tervezi tanulmányok megjelentetését:

  • A helyi önkormányzatok pénzügyi rendszerének feszültségpontjai
  • A megváltozott munkaképességűek támogatási rendszerének társadalmi-gazdasági hatékonysága
  • A közszféra versenyképessége
  • „Fenntartható fejlődés, eltartható állam” (kormányzati szerepvállalás a 21. század globális gazdaságában)
  • Koncepció a nemzetgazdasági tervezési rendszer megújítására
  • A felnőttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összeghasonlításban
  • Az önkormányzati feladatok és erőforrások összhangja

Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben

Az ÁSZ Kutató Intézetének „Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben” című tanulmányát Dr. Pulay Gyula, Dr. Lóránt Zoltán és Dr. Vigvári András ismertette.

A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nő az önkormányzatok jelentősége a konvergencia program teljesítésében, a hosszú távú költségvetési stabilitás fenntartásában - állapítja meg a tanulmány. A kutatók szerint a helyi költségvetési egyenlegek romló tendenciát mutatnak, az önkormányzatok növekvő pénzügyi kockázatot jelentenek.

A tanulmány szerint a pénzügyi kockázatnak három fő aspektusát kell figyelembe venni: a forráshiányt, a likviditáshiányt, valamit a bonitáshiányt.

A községi önkormányzatok között vannak olyanok, amelyek jó adottságokkal rendelkeznek, de a többség forráshiányos. A megállapítások szerint pénzügyi súlyuk miatt a községek nem hordoznak makrogazdasági szintű pénzügyi kockázatot, de a forráshiány miatt az ott élők az alapvető közszolgáltatásokhoz nem, vagy nem megfelelő minőségben jutnak hozzá. Veszélyesebb a nagyvárosok, illetve a megyei önkormányzatok egyre gyorsuló mértékű eladósodása. A devizában történt kötvénykibocsátás például jelentős árfolyamkockázattal is jár, emellett a pénz kisebb részét fordították beruházásokra, más része a működési hiányt fedezte, illetve tartalékolták.

Az elemzés rámutat: a jelenlegi szabály- és intézményrendszer nem alkalmas az önkormányzati pénzügyi kockázatok kezelésére, a kormány ehhez a szükségesnél kevesebb eszközzel rendelkezik. A tanulmány szerint szükség van a pénzügyi fegyelem erősítésére, a nagy önkormányzatok működésének racionalizálására és a kötelező feladatokat ellátó gazdasági társaságok átláthatóságának javítására.

Az írás utal arra is, hogy az önkormányzati rendszer szerkezeti átalakítása, egy konzisztens rendszer létrehozása a versenyképességet elsegítő közszektor reformok ésszerű és megkerülhetetlen kiindulópontja. A közszektor-reformok kulcskérdése ugyanis a közfeladatok terjedelmének meghatározása és ezek kormányzati szinten történő ésszerű megosztása. Erre épülhet rá a közigazgatás területi beosztása, illetve a feladatellátás szervezeti és financiális feltételeinek biztosítása.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK