Kártérítés jár a rasszista sértésért

2001.08.30. Népszabadság

Precedenst teremthet a Legfelsőbb Bíróság egyik döntése, amely szerint nem vagyoni kártérítésre jogosult az a személy, akit valamely népcsoporthoz való tartozása miatt sérelem ér.

A Legfelsőbb Bíróság fejenként 300-300 ezer forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg annak az ötfős alföldi roma családnak, akikre 1995. március 15-én egy kilencfős csoport Molotov-koktéllal támadt. A csoport meg akarta félemlíteni a családot, ezért késő éjszaka a romák házához ment, s az épületre Molotov-koktélokat dobott. Közben azt kiabálták: "büdös cigányok, a zsírotokon sültök meg". Két gyújtópalack az ablakon keresztül a szobába esett, és lángra lobbantott több berendezési tárgyat. A lakásban lévők, köztük gyermekek, megrémültek, s hiányos ruházatban, sírva menekültek ki az utcára. A támadókat a büntetőbíróság garázdaság és rongálás miatt ítélte el.

A család kártérítésért indított pert a csoport ellen, tagjait a Pest Megyei Bíróság ennek megfizetésére kötelezte. Az ítélet szerint megsértették a romák személyiségi jogait, az emberi méltóságukat, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, s mindez megalapozza a kártérítést. A döntés ellen a "támadók" felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amit a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa elutasított. A testület szerint a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a romákra a népcsoporthoz való tartozásuk, azaz a cigány származásuk miatt támadtak. Ezzel megsértették a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában is védett, a zavartalan magánélethez és a tulajdon sértetlenségéhez fűződő alkotmányos jogokat, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és a felperesek emberi méltóságát.

  • A Legfelsőbb Bíróság határozata iránymutató: a testület úgy foglalt állást, hogy a népcsoporthoz tartozás miatti személyiségsértés megalapozza a nem vagyoni kárpótlás igényét. A testület döntése a romák elleni támadás kapcsán született, azonban a határozat minden népcsoportra értendő - tájékoztatott Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára. Nem vagyoni kárpótlás személyhez (testi épséghez, egészséghez, becsülethez, emberi méltósághoz) fűződő jogok megsértése esetén jár. A polgári törvénykönyv azonban nem szabályozza egyértelműen, hogy ez mely esetekben ítélhető meg. A nem vagyoni kárpótlást a bírói gyakorlat alakítja ki. Erre az az 1992-es alkotmánybírósági határozat is rámutatott, amely az alaptörvénnyel ellentétesnek találta a korábbi szabályozást, s kimondta, hogy a nem vagyoni kártérítésre nincs objektív mérce - fogalmazott Lomnici.