Danubius Pirítós - Csupán etikai kételyek vagy törvénysértés?

2009.02. 9. ORTT

Az ORTT állampolgári bejelentés alapján megvizsgálta a Danubius Rádió által 2009. január 9-én sugárzott Danubius Pirítós című műsorszámot. A panaszos beadványában kifogásolta, hogy a műsorszám három műsorvezetője gyerekkori lopási kísérleteikről beszélgettek, s ennek kapcsán a hallgatók között olyan játékot hirdettek, amelynek nyertese az lesz, aki a legjobb lopással kapcsolatos történetet osztja meg a hallgatókkal.

Az állampolgári bejelentést követően az Országos Rádió és Televízió Testület megvizsgálta a Pirítós című műsorszámot, és nem rendelt el hatósági ellenőrzést a Danubius Rádió Műsorszolgáltató Zrt. műsorszolgáltató által 2009. január 9-én 06:04 órai kezdettel sugárzott Danubius Pirítós című műsorszámmal kapcsolatban.

A Testület többsége az elhangzottak alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Danubius Rádió a kifogásolt műsorszámmal nem sértette meg a médiatörvény egyetlen rendelkezését sem, az elhangzottak legfeljebb etikai okból vethetnek fel kételyeket.

Szalai Annamária, az ORTT tagja különvéleményt csatolt a panasszal kapcsolatban hozott határozathoz és ebben fejtette ki a többségitől eltérő álláspontját. Véleménye szerint a Testületnek vizsgálatot kellett volna elrendelni a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések sérelmére tekintettel.


Szalai Annamária, az ORTT tagja különvéleménye a Danubius Rádió Pirítós című műsorszámára beadott panasszal kapcsolatban:

A Testület ügyrendje 8. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, az ORTT 205/2009. (I.28.) számú határozatával szemben SzA.-229/2009. számon az alábbi különvéleményt fogalmazom meg.

A Testület a 205/2009. (I. 28.) számon hozott határozatában úgy döntött, hogy nem rendel el hatósági ellenőrzést a Danubius Rádió Műsorszolgáltató Zrt. által 2009. január 9-én 06:04 órai kezdettel sugárzott "Danubius Pirítós" című műsorszámmal kapcsolatban, mivel az ott elhangzó, lopásokkal kapcsolatos történetek nem sértették meg "az Rttv. egyetlen rendelkezését
sem, az elhangzottak legfeljebb etikai okból vethetnek fel kételyeket".

A Danubius Rádió reggeli műsorszámában a műsorvezetők (Sebestyén Balázs, Vadon János és Rákóczi Feri) gyerekkori lopási kísérleteikről kedélyesen beszélgettek, majd egy játék keretében felhívták a hallgatókat arra, hogy sms-ben írják meg, illetőleg telefonon mondják el saját, hasonló történeteiket. A legjobb történet elmesélőjét "a nap hallgatójának" választották és Danubius ajándékcsomaggal jutalmazták.

A Testület osztotta az Iroda vélekedését, mely szerint a rádió nem sértette meg az Rttv. egyetlen rendelkezését sem, az elhangzottak legfeljebb etikai okból vethetnek fel kételyeket. Álláspontom szerint azonban a műsorszám nemcsak a jó ízlést sértette, és nemcsak "etikai okból" vetett fel kételyeket, hanem kifejezetten ellentétben állt a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) egyes rendelkezéseivel is. Azzal, hogy a műsorszámban a lopást gyermekcsínyként mutatták be, mondván "mindenkivel előfordul", ráadásul jutalmat is érdemel a legjobb lopós történet, bizonyosan nem befolyásolták kedvező irányba a kiskorúak erkölcsi fejlődését. A reggeli órában a kiskorú gyerekek védtelenül hallgathatják a műsorszámot. A kiskorúak tévesen ítélhetik meg az ábrázolt magatartásformát. Félreértést okozhat bennük, hogy a lopás társadalmi, jogi megítélése ellentétes a műsorszámban bemutatott pozitív, követendő mintával,
a bűnért nem büntetés, hanem jutalom jár.

A Testületnek kötelessége lett volna vizsgálatot elrendelni a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések sérelmére tekintettel.

A kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések sérelme mellett felvetődik a műsorszolgáltatás alapelveinek sérelme is. Az Alkotmány a 13. §-ában védeni rendeli a magántulajdon intézményét, és az Rttv. a 3. § (2) bekezdésében pedig kifejezetten előírja, hogy a műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, így a Testület ezen
alapelvi rendelkezés alapján is elrendelhette volna a vizsgálatot.

A hatóság ellenőrzés elrendelése helyett a Testület megállapította, hogy "a műsorszolgáltatók nem kötelesek figyelembe venni minden egyes néző/hallgató egyéni érzékenységét.", és úgy határozott, e döntéséről tájékoztatja a panaszost.

A Testület többsége az esetet nem látta sérelmesnek egyik törvényhely alapján sem, és nem rendelte el a műsorszám hatósági ellenőrzését. Tette ezt annak ellenére, hogy egy korábbi, hasonló esetben viszont vizsgálatot indított a Cool Tv 2005. március 7-én sugárzott "Kontra" című műsorszáma ellen, amelyben a két műsorvezető és főszereplő versengtek egymással, hogy ki tud nagyobb értékben különféle üzletekből tárgyakat eltulajdonítani.

Akkor a Cool Tv-vel szemben 300.000 Ft bírságot szabott ki a Testület a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt (958/2005.(V.26.) határozat), a szolgáltató a határozatot végrehajtotta.

Azzal, hogy a Testület nem lép fel következetesen hasonló tényállás felmerülése esetében, egyrészt saját törvényi kötelezettségeit hagyja figyelmen kívül, másrészt a kiszámíthatatlan döntéseinek jóval nagyobb, az egész társadalomra kiterjedő hatása lehet. A vizsgálat elmaradása azt az értelmezést is eredményezheti, melynek értelmében a Testület szerint elfogadottnak tekinthető az a szolgáltatói attitűd, hogy a nézők/hallgatók minél szélesebb körének elérésére, ezáltal reklámbevétel szerzésére érdekében, akár erkölcsileg és büntetőjogilag elítélhető magatartásmintát is lehet népszerűsíteni.

Azzal, hogy egyes kereskedelmi médiumok a nézőszám-hallgatószám növelése érdekében az álszent, úgymond "minél érdekesebb műsor" sugárzásának elvét szem előtt tartva a legalapvetőbb társadalmi-együttélési normákat felrúgva olyan jeleneteket, témákat mutatnak be, amelyek erőteljes ingereket, így pl. undort, félelmet, zavart, megbotránkozást vagy kárörömöt váltanak ki a nézőkből/hallgatókból, közösségek szétbomlásának, a társadalom dezintegrációjának folyamatát erősítik.

"Miközben az egyik oldalon a családok, az iskolák, a különböző közösségek, civil szervezetek, egyházak, a jogrend és a közérdek képviseletére hivatott egyéb intézmények arra törekednek, hogy a felnőtt társadalom zökkenőmentes működését biztosítsák s az újabb és újabb generációk tagjaiból tisztességes, becsületes, szorgalmas, igazmondó, családszerető, munkaszerető, felelősségvállaló, a szülőket, az időseket támogató, másokkal szemben türelmes, agresszióikat féken tartani tudó, jómodorú, saját és mások személyiségét, jogait, érdekeit tisztelő, eszmei és morális értékek által vezérelt - közösségi - embert neveljenek, a másik oldalon egyes tömegmédiumok a műsorszámaik jelentős részével mindennek lerombolására s a rombolás révén előidézhető lelki izgalom, feszültség, transzgresszió- és regresszióélmény anyagi értékesítésére törekednek.

A végeredmény: az ösztönéleti motívumokkal és anyagi érdekmotívumokkal korlátlanul befolyásolható ember kialakítása. Amit lerombolnak: a közösség sokezer milliárdos értéke, amit a rombolók nyernek vele: néhány milliós vagy tízmilliós magánhaszon."[1]

Véleményem szerint a Testület rossz úton jár, amikor elhárítja a panaszos által kifogásolt morális és alkotmányos értékeket romboló műsorszám vizsgálatát, mivel a jelenség nem megfoghatatlan, az emberi jogok és az etika éteri magasságában lebegő aggály, hanem konkrét, az Rttv-ben is nevesített törvénysértés, amellyel kapcsolatban a Testületnek törvényi kötelessége, hogy eljárjon, illetőleg vizsgálatot indítson.

Budapest, 2009. január 29.

Szalai Annamária

[1] Tellér Gyula: Elektronikus médiumok és közszolgálatiság (Forrás: ORTT/AKTI)

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
ORTT