Joggyakorlati tapasztalatok a cégeljárásban

2009.02.10. Budapesti Ügyvédi kamara

2009. január 22-én került sor a Kamara és a Fővárosi Bíróság Elnöke által létrehozott munkabizottság második megbeszélésére, melyen a Fővárosi Bíróság Cégbírósága részéről dr. Kenesei Judit kollégiumvezető-helyettes, dr. Hámori Andrea mb. csoportvezető bíró és dr. Zsáky Hajnalka mb. csoportvezető bíró, a BÜK részéről pedig dr. Lovrecz Éva és dr. Szűcs Gábor ügyvédek vettek részt.

A résztvevők a decemberi jogszabályváltozások tükrében áttekintették a cégeljárás joggyakorlati tapasztalatait.

A Fővárosi Cégbíróság kérte a kapcsolattartókat, hogy közvetítsék a budapesti ügyvédség felé az alább felsorolt problémákat, melyek között sajnos vannak elég meglepő, mégis rendszeresen előforduló hibák is:

  • Javasolt meggyőződni arról, hogy az e-akta valóban tartalmazza a kérelmet. Ha nem, akkor az ilyen beadványt a cégbíróság egyéb iratként érkezteti, és ennek megfelelően kezeli.
  • Egy e-aktába csak egy kérelem kerüljön.
  • Javaslatként hangzott el, hogy bár a tevékenységi körök megnevezésénél a társasági szerződésben/alapító okiratban nem kell a TEÁOR szerinti meghatározásokhoz ragaszkodni, de mivel az APEH felé a TEÁOR alapján kell bejelenteni a tevékenységi köröket ezért praktikus a társasági szerződésben/alapító okiratban is ezen meghatározásokat használni, TEÁOR szám nélkül.
  • A kérelmek elkészítésekor az ügyvédek a hatályos cégkivonatot vegyék alapul, mert ezzel sok időt spórolhatnak meg, mind a cégbíróságnak, mind maguknak, mivel a kérelmeknek a bejegyzett adatokat kell figyelembe venniük. Akár egy rovat alszám elírása is problémát okozhat. A cégkivonat ingyenesen hozzáférhető a www.e-cegjegyzek.hu honlapon.
  • Illeték és közzétételi költségtérítés igazolására a MÁK által megküldött e-aktát kell csatolni és nem annak pdf formátumú változatát. (Az igazolások beszerzésének módja azóta változott!)
  • A nyomtatványon feltétlenül ikszeljék be a jogszerűségi nyilatkozatot, itt nem formális ügyről van szó, mivel egyszerűsített eljárásban a be nem csatolandó okiratok ellenőrzési és megőrzési kötelezettségét a jogi képviselő veszi át a cégbíróságtól, ezért nem megoldás, ha ezen okiratokat is becsatolja a jogi képviselő, ezzel nem mentesül a fenti kötelezettségek alól.
  • Ha a cég a bejegyzést egyszerűsített eljárásban kéri, akkor elutasítás esetén az ismételten beadott bejegyzési kérelemben nem lehet áttérni a normál eljárásra.
  • Végelszámolás, átalakulás bejegyzése nem kérhető egyszerűsített eljárásban.
  • Az új változásbejegyzési kérelem nyomtatvány első oldalán nem egyértelmű, hogy amennyiben a cég szerződésmintára tér át, akkor csak ezt a kockát, vagy pedig „A cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült” rovat kockáját is be kell-e jelölni. A cégbíróság a pontos érkeztetés miatt azt kéri, hogy ilyen esetben csak „A cég szerződésmintára tér át” rovatot jelöljék a kollégák.
  • A törvényességi eljárásokra a továbbiakban sem vonatkozik az elektronikus eljárás kötelezettsége, tehát az ilyen ügyekben a beadványokat továbbra is papíralapon kell beadni.
  • Az elmúlt idő tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy jól működik az a rendszer, amely során cégbírók hétfőnként 8 és 12 óra között telefonon rendelkezésre állnak a jogi képviselők részére, de elhangzott az a kérés, hogy az olyan kérdésekkel, melyekre a válasz a jogszabályokból kiolvasható (pld.: mennyi az illeték mértéke, hogyan kell befizetni), a cégbírókat ne zavarják a kollégák.

A kapcsolattartók a cégbíróság vezetőitől a feltett kérdésekre a következő válaszokat kapták:

  • E körben is megerősítést nyert, hogy a Fővárosi Bíróság Cégbírósága január 31-ig még elfogadta a régi nyomtatványon előterjesztett kérelmeket. (Időközben az új nyomtatványok elérhetővé váltak.)
  • Gondot okozhat, hogy cégbejegyzési kérelem esetén, a régi nyomtatványon előterjesztett bejegyzési kérelmen a jogi képviselők értelemszerűen már nem tüntetik fel a TEÁOR számokat, viszont így a cégbíróság nem tudja a Tanúsítvány kiállításához szükséges adó- és KSH számot beszerezni. Előfordult, hogy hiánypótló végzésben a céget hívta fel a cégbíróság, hogy az adószámot az APEH ügyfélszolgálatán maga szerezze be. A cégbíróság tájékoztatást adott, hogy ez az eljárás nem volt helytálló és az ügyintézők figyelmét felhívták erre, tehát az azonosító számokat továbbra is a cégbíróság szerzi be, ismételten előterjesztett kérelem esetén is, kérik viszont az ügyvédeket, hogy a főtevékenység TEÁOR kódját mindenképpen jelezzék a cégbíróságnak, illetve ellenőrizzék, hogy az új nyomtatványon (I. sz. melléklet Nyilatkozat az APEH számára) ez feltüntetésre kerüljön.
  • Az új I. sz. melléklet Nyilatkozat az APEH számára már nem tartalmaz aláírás részt, ezért azt sem kinyomtatni, sem a törvényes képviselővel aláíratni és beszkennelve a kérelemhez csatolni nem kell. A Nyilatkozat az xml formátumú kérelem része és azt a jogi képviselő elektronikusa írja alá, az e-akta aláírásával.
  • Amennyiben a cég a tevékenységét módosítja, akkor ezt az APEH részére kell bejelentenie 15 napon belül. A cégbíróságnak egyelőre nincs információja arról, hogy amennyiben ez a főtevékenységi kört is érinti - ami szükségképpen maga után vonja a KSH szám módosulását - hogy az új KSH számról ki és milyen formában fogja értesíteni a cégbíróságot, és hogyan fog megtörténni az új KSH szám cégjegyzékben való rögzítése.
  • Azonnali hatályú elutasítás esetén - ha a cég nem kíván élni a kérelem ismételt előterjesztésének lehetőségével, - akkor nem csak, hogy új kérelmet kell előterjeszteni, hanem az eredeti okiratok sem használhatók fel. A cégnév viszont megtartható, ha a cég lemond az elutasító végzés elleni fellebbezési jogáról és utána terjeszti elő az új kérelmet az új okiratokkal az új cég bejegyzésére. (a „régi” cég adatai cégjegyzékszám, adószám, KSH szám az érkeztetéskor rögzítésre kerül, ezért is kell új céget létrehozni, mert ezeket a számokat az új cég értelemszerűen már nem kaphatja meg, kivéve a kérelem ismételt előterjesztésének esetét) Javasolt, hogy a fellebbezési jogról való lemondásra lehetőleg ne egy napon kerüljön sor az új kérelem előterjesztésével, mert a cégnév ütközés miatt ez problémát okozhat.
  • Az automatikus bejegyzésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban kérdésként vetődött fel, hogy ez hogyan fog a gyakorlatban működni, mivel a Ctv. 47. §-ának új (2) bekezdése ellentétben például Ctv. 46. §-ának új (7) bekezdésével nem tartalmaz utalást a „kézbesítés kezdeményezésére”. A cégbíróság tájékoztatása szerint egyelőre ők sem rendelkeznek erre vonatkozóan információval, így nem lehet még tudni, hogy az valóban automatikus, azaz a jövőben egy program által, emberi beavatkozás nélkül fog-e megtörténni, vagy pedig a cégbíróság továbbra is manuálisan rögzíti ezt a tényt és az adatokat a cégjegyzékben.
  • kapcsolódó anyagok
ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS
TÁRSASÁGI JOG
ÜGYVÉDSÉG