A közgyógyellátási rendszer működésének anomáliáiról

2009.02.12. ÁSZ

Az Állami Számvevőszék befejezte a közgyógyellátási rendszer működésének ellenőrzését.

A közgyógyellátás egészségpolitikai és szociálpolitikai funkciót egyaránt betölt, változó tartalommal 1942-től része a magyar szociális ellátórendszernek. A közgyógyellátás folyamatát, az igénybevételéhez szükséges igazolvány kiváltásának rendjét a szociális törvény és a hozzá kapcsolódó Kormányrendelet 2006. júliusi hatállyal újraszabályozta. Az eljárás megváltoztatásának célja a fokozott ellenőrizhetőség, a személyre szabott, rászorultság alapú ellátás érvényesítése volt. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak az eljárás új és egyben központi szereplőivé váltak, felváltva a korábbi rendszerben szereplő gyógyszertárakat. A MEP-ek ún. szakhatósági állásfoglalás keretében „árazzák be” a gyógyító ellátásokat (keret megállapítás), aminek értéke meghatározó a jogosultság megszerzésében és a támogatás nagyságában. A jegyző a MEP beárazása alapján határozatban dönt, jogcímenként (alanyi, méltányos, normatív) eltérő szabályok alapján a jogosultságról és a támogatási keret összegéről.

2005-2008 között az ellátásban részesülők száma 539 ezer főről, mintegy 40%-kal 337 ezer főre csökkent. A legnagyobb mértékben a méltányos ellátásban részesülők száma csökkent (mintegy 60%-kal) és ennek következménye, hogy a lemaradó településeken az átalakítás rontotta a szociális rászorultság elvének érvényesülését.

Az új törvényi szabályozásra alapított ügyintézési folyamat túlbürokratizált, a résztvevőknek – az igénylő, a háziorvos, az önkormányzat és a MEP – átláthatatlan döntési pontokat tartalmaz. Kiszámíthatatlan és tervezhetetlen mind a jogosultság megszerzése, mind a támogatás mértéke. A közgyógyellátás működtetésének OEP-et, MEP-eket, háziorvosokat terhelő költsége igen magas, (2007-ben a közgyógyellátás központi költségvetési támogatása 19,9 Mrd Ft volt, ezen összeg elosztásának E. Alapot terhelő költsége a támogatás 12%-a). A jelenlegi rendszerben működő fékek mellett az E. Alap és a központi költségvetés terheit a tervezett keretek között tartották.

A közgyógyellátás átalakításának céljai csak részben teljesültek. Összességében az átalakítás után célzottabbá vált az egyénre szabott gyógyszerkeret bevezetésével, de eltérőek a hozzájutás feltételei és a rászorultsági elv is eltérően érvényesül településeken és jogcímenként. Az egyes jogcímeken eltérő gyógyító ellátás költséget kell igazolni.

Bővült a beszerezhető gyógyszerek köre, csak az egyénre szabott gyógyszer szükséglet támogatott, megvalósult az egyéni gyógyszerkeret nyilvántartása és a jogosultság folyamatos ellenőrzése. Ugyanakkor nem valósul meg a betegek gyógyszeres terápiájának betegség alapú biztosítói kontrollja és az azonos gyógyszeres terápia, nem feltétlenül vezet azonos gyógyszerkerethez.

Az új közgyógyellátási rendszer bonyolultan, drágán, hosszú átfutási idővel, a szociális rászorultság nem egységes kritériumok alapján történő figyelembevételével, a felhasználás alacsony szintű ellenőrzése mellett átláthatatlanul működik. Az ellátásban részesülők gyógyszerkeretüket jellemzően nem merítik ki teljes egészében, jelentős maradványok keletkeznek.

A gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdő szolgáltatások terén is megszűnt az ingyenesség, a fogyasztói ár és a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár „közgyógyár” közötti különbséget a betegnek kell térítenie. A betegek térítési díjként 2006. II. félévében 104,3 M Ft-ot, majd 2007-ben összesen 140,8 M Ft-ot fizettek ki. A változtatások hatására csökkent a központi költségvetési támogatás, a 2005. évi 11,4 Mrd Ft-ról 2008-ra 6,6 Mrd Ft-ra.

A fentiek alapján az ÁSZ javsolta a Kormánynak, hogy tekintse át, miként lehet a tényleges rászorultsághoz igazítani az ellátás mértékét és egységesebbé tenni a jogosultság szempontrendszerét, kezdeményezze az adatvédelmi és a szociális törvényi szabályozás felülvizsgálatát az eljárás egyszerűsítése és a működési költségek csökkentése érdekében. Vizsgálja felül és módosítsa az eljárás rendet annak érdekében, hogy az egészségbiztosító által ismert tényadatok és a gyógyszertámogatási elv együttes figyelembe vétele alapján határozza meg a közgyógyellátáshoz jutás feltételeit. Emellett a Számvevőszék javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy vizsgálja meg, megszüntethető-e az egészségbiztosítás által nulla százalékban (azaz nem) támogatott gyógyszerek közgyógyellátás keretében történő rendelhetősége, valamint tegye hatékonyabbá a közgyógyellátottak gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelés biztosító általi szakmai ellenőrzését.

Az elkészített jelentés az Interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
EGÉSZSÉGÜGY
SZOCIÁLIS SZFÉRA
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK