Államfői indítványok - AB előtt a mezőgazdasági támogatási rendszer

2009.02.13. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) február 17-én tűzi először napirendjére az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés 2008. október 20-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálatát.

A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt november 12-én küldte az államfő véleményezésre az Ab-hoz. Az előadó alkotmánybíró az SPS-rendszer ügyében úgynevezett problematikát készített.

1990. január 1-je óta a köztársasági elnökök 35 alkalommal fordultak indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz. Először 1990-ben Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök. Göncz Árpád 1990 és 2000 között nyolc esetben fogalmazott meg indítványt, többek között a kárpótlási törvény, az igazságtétel és a földtörvény ügyében. Utódja, Mádl Ferenc 2000 és 2005 között tizennégy indítványt címzett az Alkotmánybíróságnak. Mádl többek közt a felsőoktatási törvény, az ügynöktörvény, illetve a közösség elleni izgatás büntet jogi tényállását kiegészítő törvénymódosítás kapcsán jelölte meg alkotmányos aggályait.

A jelenlegi köztársasági elnök, Sólyom László, aki 1990 és 1998 között az Ab első elnöke volt, tizenkét indítvánnyal fordult az alkotmánybírákhoz. 2006. március 13-án az állami kitüntetések ügyében kért alkotmányértelmezést. 2006. augusztus 2-án a felsőoktatási törvény módosítása, míg december 28-án az Országos Érdekegyeztető Tanácsról, illetve az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvények kapcsán kért előzetes normakontrollt. Az államfő 2007. június 27-én küldte véleményezésre az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló Megállapodást kihirdet törvényt. 2007. november 13-án pedig a Polgári törvénykönyvnek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosításáról szóló törvényt küldte meg véleményezésre. 2008. március 1-jén a Büntetőtörvénykönyvnek a gyalázkodással kapcsolatos tényállását, 2008. június 24-én a versenytörvény módosítását, 2008. november 12-én az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt, 2008. november 26-án az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesít eszközök biztosításáról szóló törvényt, 2008. december 29-én a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosításáról szóló törvényt, míg 2009. január 5-én a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt küldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak.

Az egységes mez gazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt az Országgyűlés 2008. október 20-án fogadta el. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt november 12-én küldte az államfő véleményezésre az Ab-hoz. Sólyom László indítványában hangsúlyozta: az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény a közösségi agrártámogatás igénybe vételére jogosító önálló vagyoni érték jogot ad a mez gazdasági termelőknek. Ennek során jelentősebb támogatási jogosultságot kapnak azok a termelők, akik 2006-ban akár tulajdonosként, akár haszonbérlőként már támogatásban részesültek. Az államfő álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása végeredményben csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti.

Sólyom László szerint ez önmagában nem szükségszerűen alkotmányellenes, de a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek.

A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, hiszen múltbeli időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét. Ez az államfő szerint sérti a jogbiztonságot. Emellett aggályosnak találta a köztársasági elnök azt is, hogy a törvény hátrányosan érinti azokat a mezőgazdasági termelőket, akik 2006 után léptek piacra, vagy szereztek új termőterületet.

A köztársasági elnök előzetes normakontrollra irányuló indítványait az Ab soron kívüli eljárásban tárgyalja [Alkotmány 26. § (5) bekezdés]. Jelenleg öt ilyen indítvány van a testület előtt. Az előadó alkotmánybíró az SPS-rendszer ügyében úgynevezett problematikát készített, amelyet február 17-én vitatnak meg először.

A fajsúlyosabb ügyekben az alkotmánybírói stáb nem kész határozattervezetet, hanem úgynevezett problematikát fogalmaz meg. Ez a témakör történeti, nemzetközi összehasonlító elemzését tartalmazza, megjelölve a legfontosabb elvi kérdéseket és döntési lehetőségeket. Ezt az anyagot megvitatja a teljes ülés és meghatározza azokat az alkotmányossági hangsúlyokat, amelyek alapján a stáb tovább dolgozhat. Vannak olyan ügyek, amelyek akár nyolcszor-tízszer is megfordulnak a teljes ülésen.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
AGRÁRIUM
ÁLLAMFŐ