A válságkezelés jogi eszközei

2009.02.13. Jogi Fórum / Antal Attila

A gazdasági- és pénzügyi válság okán az egyes államok különféle válságkezelési csomagokat állítottak össze. A válságkezelési mechanizmusokban nagy szerepet játszó jogi megoldások előrevetíthetik a válság szabályozási úton történő megoldásának lehetőségét.

A válság okai

Az elemzők szerint a pénzügyi, majd az ennek nyomán kibontakozó gazdasági válság közvetlen oka (az ingatlanárak ingadozásán kívül) arra vezethető vissza, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az elsőrangú adósok (prime borrowers) részére nyújtott kölcsönök mellett megjelentek a nem elsőrangú adósok részére nyújtott jelzáloghitelek (subprime mortgages), ehhez kapcsolódóan pedig a változó kamatozású jelzáloghitelezés gyakorlata, valamint a jelzálog-fedezetű értékpapírok kibocsátása és forgalmazása, a jelzálog-fedezetű értékpapírok forgalmazása. A lakossági pénzügyi piacon olyan („rossz”, a későbbiekben bedőlt) hitelkonstrukciók tűnetek fel, amelyek „normális” körülmények között nem: olyan megoldások terjedtek el, amelyek egyáltalán nem, vagy alig hitelképes személyeknek is biztosítottak hiteleket. Ezen hitelfajták többek között:

  • low documentation/no documentation mortgage (low doc no doc loans): ún. aluldokumentált/nem dokumentált hitel, ekkor az adósnak csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem kellett dokumentálnia a hitel törlesztéséhez szükséges bevételét;
  • option mortgage: az opciós jelzáloghitel ez adós számára lehetővé tette a kölcsön törlesztési részleteinek bizonyos határokon belüli módosítását;
  • convertible mortgage: a konvertálható jelzáloghitel, ami fix kamatozással indult, majd meghatározott időpontban a kamat mértéke változóvá válik.

Európai válságkezelési mechanizmusok

OrszágVálságkezelési módszerek
Nyugat-Európa
Általános trendek:
  • megnövekedett állami aktivitás;
  • gazdaságélénkítő- és bankmentő csomag;
  • adócsökkentés;
  • állami szerepvállalás növelése;
  • hitelgarancia-alapok létrehozása;
  • „bad bank” konstrukció
  • az autóipar közvetett/közvetlen megsegítése;
Nagy-Britannia
  • 100 milliárd fontos bankmentő csomag, amely a pénzügyi szektornak 2008-ban juttatott 400 milliárd fontra épül rá;
  • az összeg feléből a pénzintézetek biztosítást köthetnének a különösen kockázatos hiteleikre és az azokból származó veszteségekre;
  • a még mindig befagyott hitelpiac beindítása és a pénzhiánnyal küzdő vállalkozások megsegítése érdekében hitelgarancia-alapokat hoznak létre, amelyre több mint 20 milliárd fontot szánnak;
Írország
  • az előzetes tervek szerint a pénzintézetek a rossz hitelállományukat bizonyos díj ellenében meghatározott időre egy állami biztosítási alapba helyezhetnék el;
  • a kormánykoalíció a közszférában 21 hónapra befagyasztaná a béreket, a magasabb jövedelmeket pedig 5–10 százalékkal csökkentené
Németország
  • tervezik egy, a veszteségeket tömörítő „bad bank” (rossz bank) létrehozását;
  • az elmúlt években a sokszor két számjegyű nyereségrátával dolgozó bankok az osztalékokat rendre kifizették részvényeseiknek, most a veszteséget államosítani fogják – azaz az adófizetők között osztják szét;
  • 50 milliárd euróval támogatják a belföldi, elsősorban az építőipari infrastrukturális beruházásokat;
  • feljebb csúsztatják az adómentes sávot, s 1 százalékponttal csökken az alsó szja-kulcs mértéke is;
  • 2500 euró kedvezmény biztosítanak azoknak, akik kilencévesnél idősebb gépkocsijukat újra cserélik;
Spanyolország
  • a 2008-ban bejelentett 10-11 milliárd eurós gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő csomag után nemrég egy hasonló, 90 milliárd eurós, elsősorban állami beruházásokat tartalmazó intézkedéssorozatot vetítettek előre;
  • a spanyol állam kész 100 milliárd eurónyi garanciát vállalni a bankok hitelezési kedvének javítása érdekében;
Finnország
  • egy-másfél százalékponttal mérsékelték a személyi jövedelemadó és a társasági adó kulcsait;
  • októbertől 17-ről 12 százalékra csökkentik az élelmiszerek általános forgalmi adóját;
  • 2009 novemberben 17,5 százalékról 15 százalékra mérsékelték az áfát;
Svédország
  • megemelték a jövedelem adómentes sávhatárát
Franciaország
  • 26 milliárd eurót invesztálnak a gazdaságba, zömében a vállalati szféra ösztönzésére, de ebből a keretből támogatja a szociális célú lakásépítést;
  • a tízévesnél régebbi gépjárművüket lecserélők ezereurós támogatásban részesülnek;
  • az állami garanciavállalás révén 4 milliárd euróval több hitel kerülhet a kis- és közepes vállalkozásokhoz;
Kelet-Közép-Európa
Általános trendek:
  • fiskális és szociális szigorítások;
  • adóemelés;
  • kedvezmények elvonása;
  • bérek befagyasztása;
Románia
  • megszüntettek 140 ezer betöltetlen közalkalmazotti állást;
  • minden önkormányzatnak 15 százalékkal kell mérsékelnie költségeit;
  • 20 százalékkal csökkentik a minisztériumok, állami intézmények, hatóságok alkalmazottjainak a számát;
  • elhalasztották a 2009. január 1-jére tervezett nyugdíjemelést, valamint a pedagógusok béremelését;
  • anyasági segély mérséklése;
Észtország
  • 2008-ban 26-ról 21 százalékra mérsékelték az egykulcsos jövedelemadót;
  • 2009 januárjában megemelték az orvosságok, a sajtótermékek áfáját;
  • elvettek több kedvezményt – nem kapnak például családi pótlékot a gyesen lévők –, és jelentősen megemelték a különféle illetékeket, a gépkocsik regisztrációs adója közel a kétszeresére ugrott;
Csehország
  • folytatják az államapparátus megkezdett karcsúsítását és a szociális támogatások megnyirbálását;
  • egyes állami beruházások leállítása;
Lengyelország
  • 17 milliárd zlotyi megtakarítás, még bizonytalan forrásból (lehetséges lépések: bürokrácia leépítése, hadsereg átalakítása.);
Szlovákia
  • a kiadáscsökkentés mértéke és konkrét módja még bizonytalan;
  • a kormány a költségvetési hiány növekedésével számol;
Lettország
  • 1,41 milliárd euró megtakarítás;
  • közszféra béreinek 15 százalékos csökkentése;
  • forgalmi adó növelése;
Litvánia
  • a közszféra béreinek 12 százalékos csökkentése;
  • növekvő osztalékadó-és társasági adó;

Lehet-e megoldás a szabályozás?

Az állam szerepének előtérbe kerülésével a jogi eszközök alkalmazása megkerülhetetlen a válságkezelésben. Ez a nemzeti jogalkotások szintjén nyilvánvaló, s egyre több nemzetközi szervezet veti fel a nemzeti léptéken túlnyúló, az államok nagyobb csoportját érintő, koherens szabályozási mechanizmus szükségességét.

Az OECD 2009. január 14-én közzétett jelentésében a bankfelügyelet és a pénzpiaci felügyeleti tevékenység integrálására és központosítására irányuló javaslatot készített.

Az Európai Bizottság is a szabályozás felől közelít a kérdéshez. Amint arról beszámoltunk az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálatáról szóló dokumentumból kiderül, hogy a jobb szabályozás lehet a gazdasági és pénzügyi válságra adott európai válasz kulcseleme. A felülvizsgálat megmutatja, hogy a polgároknak és a gazdasági társaságoknak, elsősorban a kis- és középvállalko­zásoknak (kkv-k) máris számtalan előnye származik az egyszerűsített intézkedésekből és az adminisztratív költségek lefaragásából. A radikális egyszerűsítés során mintegy 1300 jogszabály hatályon kívül helyezését javasolták – az „acquis”, az uniós jogszabályok összessége közel 10%-kal, a Hivatalos Lap 7800 oldallal lesz soványabb. Az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, már előterjesztett vagy tervezett intézkedéseknek köszönhető megtakarítás 30 milliárd eurót tesz ki. A Bizottság adminisztratív terhekkel kapcsolatos élenjáró megközelítését a tagállamok többsége is átvette, közülük 21 már el is indította e terhek csökkentésére irányuló nagyszabású országos szintű programjait.

A PricewaterhouseCoopers szakértői is osztják azon nézeteket, amely szerint a válság utáni állapotokat a kisebb, szigorúbban szabályozott bankrendszer és az univerzális banküzemi modell dominanciája fogja jellemezni. Ebben az új világban a most elindult tendenciák eredőjeként a kormányoktól elvárják, hogy sokkal inkább beavatkozzanak abba, ahogyan a pénzügyi rendszer működik, annak érdekében, hogy világszerte élénkítsék a gazdaságokat.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
GAZDASÁGI JOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
JOGALKOTÁS