Magyar előzetes döntéshozatali ügy – Az Európai Bíróság a tegnapi napon tartotta a tárgyalást a Pest Megyei Bíróságról érkezett C-96/08. számú CIBA ügyben.
Előzmények
A magyarországi székhelyű CIBA Speciality Chemicals a csehországi fióktelepén foglalkoztatott munkavállalói után Csehországban fizeti a közterheket, és ezeken belül – állítása szerint – a szakképzési hozzájárulást is. A magyar adóhatóság egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a cég az említett munkavállalók után Magyarországon nem fizetett szakképzési hozzájárulást, és ezért bírságot szabott ki a vállalkozásra. A cég szerint a közösségi joggal ellentétes tőle olyan közterheket követelni, amelyeket az érintett munkavállalók foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban már megfizetett, és amely befizetésekért cserében Magyarországon ténylegesen semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem kaphat. Az ügyben eljáró Pest Megyei Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy összhangban van-e a letelepedés szabadságának az elvével a magyar jog azon rendelkezése, amely alapján egy magyar cégnek akkor is meg kell fizetnie a szakképzési hozzájárulást, ha külföldi fióktelepén foglalkoztat munkavállalókat, és az ottani foglalkoztatás után az adó- és járulékfizetési kötelezettségnek a fióktelep szerinti országban tesz eleget.
A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS
[Letelepedés szabadsága – Közvetlen adók – Szakképzési hozzájárulás – A belföldi vállalkozások által fizetendő hozzájárulás alapjának meghatározása – A más tagállamban létrehozott fióktelepen foglalkoztatott munkavállalók bérköltségének figyelembevétele]
A C‑96/08. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Pest Megyei Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2008. március 3‑án érkezett, 2007. március 12‑i határozatával terjesztett elő az előtte
a CIBA Speciality Chemicals Central and Eastern Europe Szolgáltató, Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. és az APEH Hatósági Főosztály között folyamatban lévő eljárásban.
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével az előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni a Bíróságtól, hogy az EK 43. és az EK 48. cikkel ellentétes‑e a nemzeti jog olyan rendelkezése, amely szerint a Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaság szakképzési hozzájárulást köteles fizetni, amelynek alapját e társaság bérköltségei képezik, beleértve azokat is, amelyek a más tagállamban létrehozott fióktelepénél merültek fel, amikor az ott létesített munkaviszonyok utáni adó‑ és járulékfizetési kötelezettségnek az utóbbi tagállamban tesz eleget.
Ez a kérdés a CIBA Speciality Chemicals Central and Eastern Europe Szolgáltató, Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: CIBA) felperes által az APEH Hatósági Főosztály (a továbbiakban: alperes) szakképzési hozzájárulással kapcsolatos adóhiányt tartalmazó adókülönbözetet megállapító határozatának felülvizsgálata iránt indított perben merült fel.
I. Jogi háttér
A nemzeti szabályozás
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2003. évi LXXXVI. törvény) 2. §‑ának (1) bekezdése szerint:
„Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi székhelyű a) gazdasági társaság […].”
A 2003. évi LXXXVI. törvény 2. §‑ának (2) bekezdése szerint:
„Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.”
Ugyanezen törvény 3. §‑a (1) bekezdésének megfelelően:
„A szakképzési hozzájárulás alapja
- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. §‑ának (2) bekezdése által meghatározott bérköltség […].”
II. A jogvita alapját képező tényállás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, hogy a CIBA magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, amely a Cseh Köztársaságban fióktelepet működtet. A CIBA a Cseh Köztársaságban dolgozó munkavállalók utáni adó‑ és járulékfizetési kötelezettségnek e tagállamban tesz eleget. A szóban forgó járulékok közé tartozik a társadalombiztosítási és az állami foglalkoztatáspolitikai járulék.
Az Adó‑ és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) Pest megyei Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztálya utólagos ellenőrzést végzett a CIBA‑nál, amely valamennyi adónemre és költségvetési támogatásra kiterjedt a 2003–2004. évek vonatkozásában. Az APEH Pest megyei Igazgatóságának első fokú adóhatóságként eljáró Ellenőrzési Igazgatóhelyettese a vizsgálat alapján 75 540 000 HUF adókülönbözetet állapított meg, amely adóhiányt is tartalmaz, és ezután adóbírság, késedelmi pótlék és mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a CIBA‑t.
A CIBA fellebbezése folytán másodfokú adóhatóságként eljárt alperes az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a szakképzési hozzájárulási adónemben történt változtatás miatt 75 103 000 HUF adókülönbözetet állapított meg a CIBA terhére, amelyből a szakképzési hozzájárulás címén 1 616 000 HUF minősült adóhiánynak.
A CIBA keresetet terjesztett elő a kérdést előterjesztő bíróságnál az alperes határozatával szemben. Ez utóbbi úgy találta, hogy a szakképzési hozzájárulás nem tartozik a Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére, az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem‑ és a vagyonadók területén Prágában, 1993. január 14‑én aláírt Egyezmény hatálya alá, ily módon azt kell vizsgálni, hogy a 2003. évi LXXXVI. törvény kor1átozza‑e a letelepedés szabadságához való jogot az EK 43. és az EK 48. cikkben foglaltak értelmében. Ezért úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„A letelepedési szabadság – [EK] 43. és [EK] 48. [cikkben] foglalt – elvének értelmezése alapján kifogásolható‑e az olyan jogszabály, amely alapján a magyar székhelyű gazdasági társaságnak abban az esetben is meg kell fizetnie a szakképzési hozzájárulást, ha külföldi fióktelepén foglalkoztat munkavállalókat, és az ottani foglalkoztatás miatt az adó‑ és járulékfizetési kötelezettségnek a fióktelep szerinti országban tesz eleget?”
III. A Bíróság előtti eljárás
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatot a Bíróság Hivatalánál 2008. március 3‑án vették nyilvántartásba.
A Bíróság EK‑alapokmánya 23. cikkének megfelelően az alábbiak terjesztettek elő észrevételeket:
- a CIBA képviseletében Deák D. ügyvéd,
- a magyar kormány képviseletében Fazekas J., Veres K. és Fehér M., meghatalmazotti minőségben,
- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében R. Lyal és Ritzné Talabér K., meghatalmazotti minőségben.
A főtanácsnok meghallgatását követően az előadó bíró jelentése alapján a Bíróság bizonyításfelvétel elrendelése nélkül a szóbeli szakasz megnyitásáról határozott, és az ügyet a harmadik tanács elé utalta.
IV. A javasolt válaszok
A CIBA az alábbi választ javasolja a feltett kérdésre:
„Az [EK] 43. és [az EK] 48. [cikkben] foglaltak oly módon értelmezhetők, hogy kizárt az olyan nemzeti jogszabály alkalmazása, amelynek alapján a magyar székhelyű gazdasági társaságnak abban az esetben is meg kell fizetnie a szakképzési hozzájárulást, ha külföldi fióktelepén foglalkoztat munkavállalókat, és az ottani foglalkoztatás miatt az adó‑ és járulékfizetési kötelezettségnek a fióktelep szerinti országban tesz eleget.”
A magyar kormány álláspontja szerint a kérdésre a következő választ kell adni:
„Az [EK] 43. és [az EK] 48. [cikkben] megfogalmazott letelepedés szabadságával nem ellentétes egy olyan nemzeti jogszabály, amely alapján a gazdasági társaságok által fizetett, a székhely szerinti tagállam munkaerőpiacán megvalósuló szakképzések finanszírozására szolgáló hozzájárulás alapja a gazdasági társaság teljes bérköltsége, azaz mind a székhely szerinti tagállamban, mind a más tagállambeli fióktelepen foglalkoztatott munkavállalókra eső bérköltség.”
A Bizottság szerint az alábbiak szerint kell választ adni a kérdésre:
„Az olyan szabályozás, mint amilyet a jelen ügyben vizsgált [2003. évi LXXXVI. törvény] tartalmaz, amelynek értelmében hozzájárulás‑fizetési kötelezettség keletkezik más tagállamban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában, ellentétes az [EK] 43. [cikkel], függetlenül attól, hogy fennáll‑e a hozzájárulással tartalmilag megegyező járulékfizetési kötelezettség egy másik tagállamban.”
Uno Lõhmus
előadó bíró
