A Bizottság hat tagállamon teszteli a paktumot

2009.02.19. BruxInfo

Az Európai Bizottság szerdán megtette az első lépést a túlzott mértékű államháztartási hiány felszámolására irányuló eljárás elindítása felé hat uniós tagállammal szemben. Az intézkedés a 2005-ben felülvizsgált stabilitási és növekedési paktum hitelességi próbája.

Az Európai Bizottság szerdán megtette a deficiteljárás felé vezető úton az első lépést azzal a hat uniós tagállammal – Franciaországgal, Spanyolországgal, Írországgal, Görögországgal, Lettországgal és Máltával – szemben, amelyeknél az államháztartás 2008-as hiánya túllépte a szerződésben rögzített GDP-arányosan 3 százalékos tűréshatárt és ahol a deficit szinte bizonyosan 2009-ben sem kúszik majd vissza a referenciaérték alá. A hat országból álló csoportban "kakukkfiókának" számít Málta, amely az előreláthatóan 3 százaléknál alacsonyabb idei hiány miatt elkerüli majd a deficiteljárást.

Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos a másik öt uniós tagállamot az államháztartási konszolidáció megkezdésére sürgette, amit a pénzügyminisztereknek márciusban előterjesztendő bizottsági ajánlások is tükrözni fognak, amelyek a deficiteljárás megindítása mellett országonként eltérő határidőket is rögzítenek majd a hiány előírt szint alá való leszorítására. Almunia szerdai sajtóértekezletén érzékeltette, hogy az idén a Bizottság januári előrejelzései szerint 11 százalékos hiányt produkáló Írországnak és a pozitív növekedése ellenére is a tilos mezőbe kerülő Görögországnak késlekedés nélkül hozzá kell látniuk az államháztartás rendbetételéhez, mert a pénzpiacok ennek érdekében mindkét országot erőteljes nyomás alá helyezik. Franciaország és Spanyolország 2009-ben ugyan még folytathatja a gazdaság élénkítését, de 2010-ben már meg kell kezdeniük az államháztartás konszolidálását – közölte a gazdasági és pénzügyi biztos.

Lettországnak és a már régebben a deficiteljárás alá vont Magyarországnak viszont nem kell új feltételeknek megfelelniük azokon túl, amelyeket a fizetési mérleg egyensúlyát javítani hivatott nemzetközi mentőcsomagok (ez hazánk esetében összesen 20 milliárd euró, amiből 6,5 milliárdot áll az Európai Unió) megszabtak – hangsúlyozta Joaquín Almunia. A hazánk mellett a másik eddig túlzott hiánnyal rendelkező tagállam, Nagy-Britannia viszont új ajánlásokra számíthat, minekután a hiány a gazdaságélénkítő intézkedések miatt idén tovább távolodik majd a 3 százalékos referenciaértéktől (a Bizottság szerint akár 9,5 százalék is lehet).

Joaquín Almunia szerint a stabilitási és növekedési paktum továbbra is sarokköve a tagállami költségvetések felülvigyázásának, amelyet azonban a Bizottság a 2005-ös felülvizsgálattal összhangban „rugalmasan és intelligensen” kíván alkalmazni. „A paktum recessziós időkben nem szankciókról szól, senki ne gondoljon ilyesmire. A paktum hitelességének fenntartása ugyanakkor kulcskérdés, ennek elvesztése katasztrófa lenne” – közölte a biztos. Almunia úgy vélte, hogy a stabilitási és növekedési paktum elősegíti majd az egészséges és fenntartható államháztartáshoz való visszatérést, ha egyszer a recesszió véget ér és újraindul a növekedés.

Egy neves brüsszeli közgazdász-professzor ugyanakkor azt nyilatkozta a BruxInfónak, hogy félő, hogy ha a deficiteljárás rutinszerűvé válik, akkor elveszíti az értelmét. "Fennáll a veszéyle annak, hogy amennyiben számos ország ellen elindítják a deficiteljárást, az az államok szemében bürokratikus eljárássá silányul és elveszti a hatását" - fejtette ki André Sapir, a brüsszeli szabadegyetem professzora, Barroso bizottsági elnök korábbi tanácsadója. A neves szakértő szerint a stabilitási és növekedési paktum hasznos, amennyiben okosan alkalmazzák. "Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Bizottságnak a szabálysértés súlyosságától függően, szelektíven kell elővennie a piros kártyát" - jelentette ki André Sapir.

A decemberben benyújtott aktualizált magyar konvergencia-programról készült bizottsági jelentés aláhúzza, hogy a kirívó egyensúlyi problémák kezelésében történt érzékelhető javulás – így például a 2006-ban még GDP-arányosan 9,3 százalékos államháztartási hiány 2008-ra 3,4 százalékra való lefaragása – ellenére „Magyarországot fokozottan sújtotta a pénzügyi válság és ezért a gazdaság lejtmenet idején történő élénkítése helyett korlátoznia kell az állam finanszírozási szükségleteit”. Brüsszel ugyanakkor úgy véli, hogy a magyar deficitcsökkentési pálya kockázatoknak van kitéve, amelyeket ugyanakkor „jelentős mértékben mérsékelnek” a kormány által a napokban bejelentett, GDP-arányosan 0,7 százalékot kitevő kiigazító intézkedések és strukturális lépések, amelyek a 2009-es hiánycélt valamelyest feljebb, a GDP 2,7-2,9 százalékára tornázzák (a magyar konvergencia-program bizottsági értékelését lásd külön anyagunkban).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG