IIPA: Magyarország 2009-ben is marad a „Megfigyeltek Listáján”

2009.02.20. ASVA

Az IIPA, a Nemzetközi Szellemi Tulajdonvédelmi Szövetség független szervezetként minden évben helyzetjelentést küld az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának, mely egyben ajánlásokat is tartalmaz.

Az vázolt kép közép- és hosszútávon befolyásolja az egyes országok részvételét a szellemi tulajdonvédelmet igénylő iparágakban - például a szabadalmak, védjegyek egyre több iparágban válnak alapvetővé –, nem is beszélve a film- zene- szoftver- és média-iparról. Magyarország évek óta, javulás nélkül a „Megfigyeltek Listáján” található, és a 2009. február 17-én közzétett idei „SPECIAL 301” jelentés tanúsága szerint 2009-ben sem lesz ez másként.

Az IIPA (Nemzetközi Szellemi Tulajdonvédelmi Szövetség) „SPECIAL 301” jelentése 48 országot vizsgálva minden évben körbejárja a szellemi tulajdon elleni jogsértések kérdéskörét, elemzi, hogy milyen intézkedések és reformok lennének szükségesek a kalózok elleni küzdelemben, illetve alapvető piaci korlátozások bevezetésére tesz javaslatot. Az idei jelentésben a legnagyobb hangsúlyt az on-line lehetőségek teremtette kihívások kapták.

Az IIPA idén 13 országot helyezett a kalózkodás szempontjából „Kiemelten Megfigyeltek Listájára”: Argentínát, Bruneit, Kanadát, Chilét, Egyiptomot, Indiát, Indonéziát, Mexikót, Pakisztánt, Kínát, a Fülöp-szigeteket, Oroszországot és Thaiföldet.

IIPA javaslata alapján az alábbi 25 ország – köztük Magyarország – a „Megfigyeltek Listáján” található: Belorusszia, Brazília, Bulgária, Costa Rica, Görögország, Izrael, Olaszország, Kazahsztán, Kuvait, Libanon, Malajzia, Peru, Lengyelország, Románia, Szaúd-Arábia, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán és Vietnám.

Külön említést érdemel kilenc ország, nevezetesen Azerbajdzsán, Banglades, Kolumbia, Hong Kong, Japán, Jordánia, Nigéria, Svájc és Tavian. A jelentés szerint a kalózkodás mértéke Paraguayban a leglesújtóbb.

Magyarország kapcsán a „SPECIAL 301” rámutat, hogy sem a fogyasztók, sem a törvényhozók nem támogatják teljes mértékben a jogvédelem ügyét, ugyanakkor megemlíti, hogy az elmúlt évben a jogvédők és a joggyakorlók továbbra is együttműködtek a kalózok elleni küzdelemben. A rendőrök, a vámosok, az ügyészek és a bírák szellemi-jogvédelmi oktatásban részesültek, ám a rendőrség - bár alapvetően jó munkát végzett az internetes bűnözők lefülelése terén -, sajnos nem rendelkezik elég fejlett technikai bázissal ahhoz, hogy ezt a súlyos problémát megfelelő módon kezelni tudja. A jelentés úgy látja, hogy hazánkban az ügyészek és a bírák még mindig nem tekintik igazán súlyos bűnnek a szellemi jog megsértését, s az effajta ügyekben meghozott ítéletek nem elég elrettentő erejűek. A jogvédők – köztük az ASVA, az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány - abban reménykednek, hogy a kormány által 2008-ban létrehozott újH Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) jelentős eredményeket mutat majd fel 2009-ben, s így Magyarországon mind az internetes, mind a „piaci” kalózkodás csökkenő tendenciát mutat majd.

  • kapcsolódó anyagok
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
SZERZŐI JOGVÉDŐK
ASVA