A Helsinki Bizottság ellenzi a "három csapás" javaslatot

2009.02.24. Magyar Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság az ún. „három csapás” törvényjavaslattal kapcsolatban rámutat arra, hogy az erőszakos bűncselekmények száma az elmúlt öt év során nem növekedett, a legsúlyosabb kategóriákban pedig csökkenő tendenciát mutat, így nincsenek olyan társadalmi folyamatok, melyekre szigorú büntetőpolitikával lenne indokolt reagálni.

A javaslat emellett szakmailag indokolhatatlanul korlátozza a bíró szabad mérlegeléshez való jogát, valamint tovább súlyosítaná a túlzsúfolt magyar büntetés-végrehajtás problémáit, s nem járul hozzá a reformra szoruló büntetési rendszer javításához sem.

A Magyar Helsinki Bizottság mintegy 20 éve aktívan foglalkozik a büntetés-végrehajtással összefüggő tudományos és gyakorlati kérdésekkel. A FIDESZ-MPP által elkészített Büntető-törvénykönyv módosítás (javaslat) bevezetné az erőszakos visszaeső fogalmát, s ezen személyeket a büntető törvénykönyv gyakorlatilag összes kedvezményéből kizárná. A magyar jogrendszertől idegen, kaliforniai példára épülő javaslat megalapozottsága hiányos, semmilyen tudományosan megalapozott statisztika nem mutat arra, hogy a magyar társadalomban növekedne az erőszakos bűncselekmények száma. Sőt, a valóságban az elmúlt öt évben e téren jelentős javulás tapasztalható. Szakmailag ettől függetlenül is elhibázott az ötlet, hiszen a büntetési tételek emelése önmagában sosem eredményezi a bűncselekmények számának csökkenését. Emellett a javaslat egyes esetekre kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását rendeli alkalmazni, amely alkotmányellenesen korlátozza a bírói függetlenséget, elvonja a bírák azon jogát, hogy a büntetést szabad mérlegelésük során állapítsák meg a törvényi keretek között.

A javaslat bevezetése és alkalmazása esetén magyar börtönök súlyos túlzsúfoltságát tovább növelné.
Ezzel kapcsolatban a Helsinki Bizottság felhívja a figyelmet arra a perre, melyet 2008. júliusában egy, a Helsinki Bizottság ügyvédje által képviselt fogvatartott jogerősen nyert meg a Fővárosi Ítélőtáblán. A felperes számára előzetes letartóztatása során a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben a jogszabály által előírt 3 m2 szabad mozgástér (és 6 m3 légtér) helyett több, mint egy évig csak mindössze 0,5 m2 mozgásteret biztosítottak, továbbá a mellékhelyiség – jogellenesen – nem volt elkülönítve a zárka többi részétől. A Magyar Helsinki Bizottság ezen próbaperrel arra kívánt rávilágítani, hogy a magyar büntetés-végrehajtási intézetek hosszú idő óta állandó jelleggel és egyre növekvő mértékben túlzsúfoltak; a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által megadott adatok szerint a 2007. évben az ország összes intézetére vetített túlzsúfoltsági szint 132%-os volt. Egyes intézetekben ez a szám meghaladja a 200%-ot is.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNMEGELŐZÉS
HELSINKI BIZOTTSÁG