Alkotmánymódosítási javaslat a gyűlöletbeszéd ellen

2009.03. 3. MTI

A sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság alapvető jogának gyakorlása során is tilos és szigorúan büntetendő a gyűlöletkeltés, a faji felsőbbrendűségre alapozott eszmék terjesztése - tartalmazza az a parlamenthez benyújtott törvényjavaslat, amely a gyűlöletbeszéd elleni alkotmánymódosításra irányul.

Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat három ponton módosítaná az alaptörvény szövegét.

Eszerint "az alapvető jogok gyakorlása során tilos a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltése".

A szakaszhoz fűzött részletes indoklás tartalmazza, hogy ezzel az alkotmányban egyértelművé válna, hogy az e fajta magatartás általánosságban, minden alapvető jog gyakorlása során is kívül kerül az alkotmányos védelem körén.

A módosítás másik pontja kimondja, hogy "a véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a sajtószabadságnak a gyakorlása nem irányulhat nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére, valamint a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék terjesztésére".

Az indoklás szerint ez a szakasz a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit kívánja rögzíteni az alkotmányban.

A harmadik, alkotmányba betoldani kívánt szakasz szerint "a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltését, valamint a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék terjesztését a büntető törvény akkor is szigorúan bünteti, ha az mások alapvető jogát vagy a köznyugalmat közvetlenül nem sérti, vagy nem veszélyezteti."

A javaslat általános indoklása rögzíti, hogy "a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alapjogok között". Az elmúlt években azonban Magyarországon mind hangosabbá és agresszívabbá váltak azok a szélsőséges, polgári demokráciában elfogadhatatlan közlések, amelyek célja és eredménye "a társadalom tagjai közötti gyűlölet felszítása", "az emberi jogokat, illetve a jogállami demokratikus együttélés szabályait alapjaiban megkérdőjelező önkényuralmi eszmék terjesztése, illetve az erőszakos vagy fenyegető megnyilvánulások útján történő nyomásgyakorlás", továbbá, a rendszerváltás utáni évek mérsékelt, önkéntes jogkövetésen alapuló gyakorlatához képest "gyökeresen megváltozott" az utcai véleménynyilvánítási kultúra is.

A gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálását célzó alkotmánymódosítást az igazságügy-miniszter jelentette be hétfőn. Az alkotmány módosításához kétharmados parlamenti támogatás szükséges.

Az ötpárti tárgyalások már kedden megkezdődhetnek, és ha eredményre vezetnek, akár a jövő héten a parlament elé kerülhet a javaslat - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Draskovics Tibor.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALAPJOGOK
GYŰLÖLETBESZÉD
JOGALKOTÁS
KISEBBSÉGI JOGOK