Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa indítványozta az Alkotmánybíróságnál a közúti közlekedésről szóló törvény objektív felelősségre, illetve a közigazgatási bírságolásra vonatkozó szabályainak alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését.
Szabó Máté állampolgári panaszok, valamint az ittas járművezetőkkel szembeni zéró toleranciával kapcsolatos korábbi vizsgálatának tapasztalatai alapján, a közlekedésben részt vevő állampolgárok jogaival foglalkozó 2009. évi projektjének részeként átfogó vizsgálatot rendelt el a közúti közlekedési szabálysértésekkel kapcsolatos objektív felelősség, illetve a közigazgatási bírságolás szabályozásával és gyakorlatával kapcsolatban
Az úgynevezett objektív felelősség elve alapján az üzembentartó abban az esetben mentesülhet a bírságolás alól, ha a gépjármű jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását, vagy a gépjárműt használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja a használat tényét. Az üzembentartó nem hivatkozhat arra rendelkezésre, miszerint a gépjárművet egy hozzátartozója használta, akivel szemben nem köteles terhelően nyilatkozni. A törvény szerint meghatározott szabályszegések esetén, „egyszerűsített” közigazgatási eljárás keretében – a szabálysértési eljárás mellett egyidejűleg – a cselekmény súlyosságának arányában harminc és háromszázezer forint közötti közigazgatási bírságot kell kiszabni.
Jelentésében az ombudsman a mértékadó alkotmánybírósági és nemzetközi emberi jogi bíráskodási gyakorlat alapján vizsgálta azt, hogy a jelenlegi szabályozás összeegyeztethető-e a jogállamiság elve, a jogbiztonság követelménye, valamint az abszolút jellegű alkotmányos büntetőjogi garanciák által felállított követelményekkel.
Szabó Máté kiemelte, hogy a jogbiztonság és az alkotmányos büntetőjog követelményével nem tartja összeegyeztethetőnek az objektív felelősség e formáját. Olyan közlekedési szabályszegésekért, ahol hagyományosan a felróhatóságon alapuló felelősségnek és a jogsértéssel arányos szankciónak kellene érvényesülnie, a törvény objektív felelősségen alapuló, rögzített összegű bírság kiszabását rendeli el.
A jelentésben megállapítottak szerint alapjaiban ellentétes a jogbiztonság követelményével az a jogi megoldás, amely szerint a nem vétkes üzembentartót akkor is szankciókkal kell sújtani, ha a gépjármű tényleges vezetőjétől a bírság valamilyen okból nem behajtható. Az ombudsman szerint legalább ennyire aggályos az, hogy a törvény alapján egyazon közlekedési jogsértés miatt párhuzamosan szabálysértési és közigazgatási, vagyis eltérő hatósági szankcióval fenyegető eljárás is indulhat. A törvény két említett rendelkezése alapján még az is lehetséges, hogy a járművezetéstől eltiltást, mint szabálysértési szankciót és a fix összegű közigazgatási bírságot egyazon személlyel szemben alkalmazzák.
Ugyancsak nem tartja összeegyeztethetőnek a jogbiztonság követelményével az ombudsman azt, hogy kétséges az üzembentartó számára az objektív felelősség következményei alóli mentesülés még akkor is, ha a gépjármű a szabályszegést megelőzően jogellenesen kerül ki a birtokából, azonban ezt nem volt módja a rendőrségnek jelezni.
Az állampolgári jogok biztosa jelentésében hangsúlyozta, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény és a közigazgatási eljárásról szóló törvény viszonya alkotmányosan nem kellően rendezett. A biztos szerint problémát okoz, hogy közigazgatási eljárási törvény nem ismeri az objektív felelősség fogalmát, ezáltal elvben kizárt például, hogy a közigazgatási bírság a közigazgatási hatósági eljárás hatályos szabályainak megfelelően kerülhessen kibocsátásra.
