Európai Bíróság - Pontosítja a munkaválalók nyugdíjazás címén történő elbocsátásának feltételeit

2009.03. 6. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az Európai Bíróság ítéletében pontosítja azokat a feltételeket, amelyek esetén a tagállamok megengedhetik a munkavállalók nyugdíjazás címén történő elbocsátását. A nemzeti szabályozás általános jelleggel rendelkezhet úgy, hogy az életkoron alapuló ilyen bánásmódbeli eltérés indokolt lehet, ha az a szociálpolitikának a foglalkoztatás-, munkaerő-piaci vagy szakképzési politikához kötődő valamely törvényes célja elérésének arányos eszköze.

A Bíróság C-388/07. sz. ügyben hozott ítélete -
The Incorporated Trustees of the National Council on Ageing (Age Concern England) kontra Secretary of State for Business, Enterprise and Regulatory Reform:

A 2000/78 irányelv [1] tiltja az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás és a munkavégzés területén. Az irányelv kivételes jelleggel úgy rendelkezik, hogy bizonyos, életkoron alapuló bánásmódbeli eltérések nem minősülnek hátrányos megkülönböztetésnek, ha azok – objektíven és ésszerűen – olyan törvényes célokkal igazolhatók, mint például a foglalkoztatás-, munkaerő-piaci vagy szakképzési politikához kötődő célok. Ezen felül, az említett cél elérésére szolgáló eszközöknek megfelelőknek és szükségeseknek kell lenniük. Az irányelv felsorol egyes olyan bánásmódbeli eltéréseket, amelyek indokoltak lehetnek.

Az irányelvet átültető brit jogszabály úgy rendelkezik, hogy a munkáltatónál szokásos nyugdíjkorhatárt elért, vagy ilyen korhatár hiányában a 65. életévüket betöltött munkavállalók nyugdíjazás jogcímén elbocsáthatók, anélkül, hogy az ilyen bánásmód hátrányos megkülönböztetést képezne. A jogszabály felsorol néhány olyan kritériumot, amelynek alapján megállapítható, hogy az elbocsátás oka valóban a nyugdíjazás, és erre az esetre meghatározott eljárás lefolytatását írja elő. A 65. életévüket be nem töltött munkavállalók tekintetében a jogszabály nem tartalmaz külön rendelkezéseket, és annak az elvnek a kimondására szorítkozik, hogy az életkoron alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés jogellenes, kivéve, ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy az valamely „törvényes cél elérésének arányos eszköze”.

A National Council on Ageing (Age Concern England) jótékonysági szervezet, amelynek célja az időskorúak jóléti szintjének előmozdítása, e szabályozás jogszerűségét vitatta azzal az indokkal, hogy az szerinte nem megfelelően ülteti át az irányelvet. Az Age Concern England véleménye szerint az, hogy a 65. életévüket betöltött munkavállalók nyugdíjazás címén elbocsáthatók, ellentétes az irányelvvel.

A High Court azzal a kérdéssel fordult a Bírósághoz, hogy az irányelv előírja-e a tagállamok számára a különböző típusú igazolható bánásmódok felsorolás formájában történő meghatározását, illetve, hogy az irányelvvel ellentétes-e az olyan szabályozás, amely általános jelleggel annak kimondására szorítkozik, hogy az életkoron alapuló bánásmódbeli eltérés nem képez hátrányos megkülönböztetést, ha az valamely törvényes cél elérésének arányos eszköze.

A Bíróság emlékeztet arra, hogy valamely irányelv átültetéséhez nem feltétlenül szükséges rendelkezéseinek valamely kifejezett és sajátos jogi normában történő alakszerű átvétele. Jelen esetben, az irányelv nem írja elő a tagállamok számára a törvényes cél által igazolható bánásmódbeli eltérések külön listájának felállítását.

Ilyen pontosítás hiányában mindamellett fontos, hogy egyéb, az érintett intézkedés általános összefüggéséből adódó körülmények lehetővé tegyék az intézkedés mögött rejlő cél meghatározását a jogszerűségére, valamint a cél megvalósításához alkalmazott eszközök megfelelő és szükségszerű jellegére vonatkozó bírósági felülvizsgálat végett. A Bíróság rámutat arra, hogy az irányelv értelmében „törvényesnek” minősíthető, és ennek következtében az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvétől való eltérés igazolására alkalmas célok a szociálpolitika területére tartozó célok, mint például a foglalkoztatás-, munkaerő-piaci vagy szakképzési politikával kapcsolatos célok. Közérdekű jellegükre tekintettel e törvényes célok eltérnek az olyan, tisztán egyéni okoktól, amelyek a munkáltató helyzetének tulajdoníthatók, mint például a költségcsökkentés vagy a versenyképesség javítása.

A nemzeti bíróság feladata meggyőződni egyrészt arról, hogy a brit szabályozás megfelel-e valamely ilyen törvényes célnak, másrészt pedig arról, hogy a választott eszközök megfelelők és szükségesek voltak-e e cél elérésére.


[1] A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.).

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA