A vöröscsillag-perben felmentették Vajnai Attilát

2009.03.11. Jogi Fórum / MTI

A jogerős ítéletet megváltoztatva felmentette Vajnai Attilát, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökhelyettesét az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt indult eljárásban kedden a Legfelsőbb Bíróság.

Az elnökhelyettes felülvizsgálati indítványt nyújtott be a bírósághoz, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága 2008. július 8-án hozott döntésében kimondta: sérült a szabad véleménynyilvánításhoz való joga, amikor önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a Fővárosi Bíróság 2005-ben elmarasztalta. A politikus ellen azért indult eljárás, mert 2003 februárjában - a munkáspárt alelnökeként - ötágú vörös csillagot tűzött a zakójára egy utcai rendezvényen.

Vajnai Attila az ülésen elmondta: az volt a célja, hogy egy próbaper induljon. Először az Alkotmánybírósághoz fordult a büntető törvénykönyv (Btk.) vonatkozó passzusa miatt, de az megállapította, hogy a szabályozás helyes, a magyar alkotmánynak megfelelő.

Mint mondta: más jogi lehetőség nem maradt arra, hogy érvényesíthessék az emberi jogokat. Arra kérte a bíróságot: adjon helyt a felülvizsgálati kérelemnek, és ezzel erősítse meg, hogy a Magyar Köztársaság területén szabadon lehet véleményt kifejteni bármilyen politikai szándékkal, betartva az emberi jogi egyezmény paragrafusait.

Vajnai Attila mellett a legfőbb ügyész is felülvizsgálati indítványt nyújtott be, ő hivatalból járt el, és csatlakozott a politikus felmentést kérő indítványához.

A bíróság indoklásában ismertette az előzményeket, amely szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2004-ben elítélte vörös csillag viselése miatt, majd az ítéletet a Fővárosi Bíróság helyben hagyta 2005-ben. A bűnösséget kimondó ítélet jogalapja a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezése, amely tiltja a vörös csillag közszemlére tételét. Emiatt Vajnai Attila az Európai Jogok Európai Bíróságához fordult.

A bíróság 2008 nyarán megállapította, hogy Magyarország megsértette a nemzetközi római egyezmény véleménynyilvánításról szóló 10. cikkét. A bíróság rámutatott: az önkényuralmi jelképek használatának korlátozása az előreláthatóság követelményének megfelelő jogi szabályozással történik Magyarországon, azonban a véleménynyilvánítás szabadságának az e törvénnyel megvalósult korlátozására egyértelmű és nyomós társadalmi szükséglet nem állt fenn. A vörös csillag nem tekinthető kizárólag az önkényuralmi rendszert reprezentáló jelképnek, hanem a tisztességesebb társadalomért küzdő nemzetközi munkásmozgalom és a több tagállamban működő törvényes politikai pártok szimbóluma is. Miután a magyar jog kísérletet sem tesz a különbségtételre, a jelkép többértelműsége folytán a tiltás egy demokratikus társadalomban túlzottan széles körű - idézte a nemzetközi bíróság döntését a tanácselnök.

Ezért az megállapította, hogy Vajnai Attila elítélése pusztán amiatt, hogy vörös csillagot viselt, nem tekinthető nyomós társadalmi szükségletre adott válasznak, továbbá a magatartásra alkalmazott szankció - a próbára bocsátás - ugyan relatíve enyhe, mégis büntetőjogi szankció, ami nem volt arányos az elérni kívánt törvényes céllal.

A nemzetközi bíróság ítéletére tekintettel a magyar bíróságok jogerős határozata ellen lényegileg azonos tartalommal nyújtottak be felülvizsgálati indítványt. A Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta ezeket. A büntetőeljárásról szóló törvényre hivatkozott: felülvizsgálatnak van helye, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, ha az ország a joghatóság alá vette magát. A római egyezmény a magyar jog integráns részét képzi, mivel kihirdették. A szerződő felek ezért magukra nézve kötelezőnek tekintik az emberi jogi bíróság végleges ítéletét. A magyar bíróság erre alapozva hozta döntését.

A mai napig hatályban van a Btk. vöröscsillag-használatot büntető, "problematikus" rendelkezése, emiatt is kezdeményeztek újabb alkotmánybírósági eljárást az ügyben - emlékeztetett az ítélethirdetés után a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt Magyar Gábor, Vajnai Attila jogi képviselője, aki valószínűsítette, hogy az Alkotmánybíróságnak revideálnia kell ezen álláspontját a történtek fényében.

Hozzátette, hónapokkal ezelőtt benyújtott kezdeményezésükkel már foglalkozik az Alkotmánybíróság, a Btk.-módosítással kapcsolatos fellépésükre vonatkozó kérdésre úgy nyilatkozott, hogy az "az országgyűlés, illetve a kormány feladata".

Vajnai Attila azt mondta: az antifasiszta harc és a kizsákmányolás megszüntetését célzó eszmerendszer jelképének tekinti az ötágú vörös csillagot. "Remélhetőleg lesz olyan politikai erő Magyarországon, amely úgy gondolja, hogy ez ellen fel kell lépni", és akkor tovább folytatódhat az a politikai harc, amely e jelkép rehabilitálásáért indult - tette hozzá.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG