Az EU és Oroszország közötti társulási megállapodás megkötését az Uniónak fel kellene használnia arra, hogy ráirányítsa a figyelmet az emberi jogok helyzetére Oroszországban, javítsa az országból jövő gázellátást, illetve garanciákat kapjon arra, hogy Moszkva többé ne lépjen fel erővel a szomszédai ellen – dióhéjban ezt tartalmazza az a jelentés, melyet hétfőn hagyott jóvá az EP külügyi bizottsága.
Moszkvának tiszteletben kell tartania a szólás és a gyülekezés szabadságát, mégpedig olyan jogszabályok által, melyek megfelelnek azoknak az európai és nemzetközi kötelezettségeknek, amelyeket Oroszország az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként vállalt. A lengyel, liberális Janusz Onyszkiewicz által gondozott szöveg szerint Moszkvának fel kell hagynia az emberi jogi csoportok munkatársainak megfélemlítésével és zaklatásával. Emellett meg kell újítani az EU és Moszkva közötti rendszeres féléves emberi jogi konzultációk rendszerét, melyek eddig kézzelfogható eredményt nemigen hoztak.
A szakbizottság – amely azt követően fogadta el ajánlásait, hogy tavaly decemberben a társulási megállapodásról szóló tárgyalások felújítása mellett döntött az EU – úgy vélekedett, hogy az energia charta elveit (melyet Moszkva egyébként még nem ratifikált), és a chartának a szállításról szóló jegyzőkönyvét be kellene emelni az új együttműködési megállapodásba.
A képviselők felhívták a figyelmet arra is, hogy az együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások újrakezdése nem jelenti a grúziai status quo legitimálását, és Oroszországnak – az új megállapodás értelmében – vállalnia kellene, hogy a jövőben nem lép fel erővel a szomszédos országok ellen. (A megállapodásról szóló egyeztetéseket annak idején éppen a grúziai konfliktus miatt függesztették fel.)
A jelentést a szakbizottság 35-16 arányban fogadta el, a plenáris várhatóan április elején szavaz róla.
