Lassítja a válság az új tagállamok felzárkózását az EP szerint

2009.03.12. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

A jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt elfogadott EP-állásfoglalás a hitelezés újraindulását, az európai szolidaritás és a „zöld gazdaság” erősítését sürgeti. A képviselők a szegénységet és a munkanélküliséget tartják a legnagyobb veszélynek.

579 igen, 94 nem, 21 tartózkodó vokssal fogadta el az EP szerdán a március 19-20-án összeülő uniós állam- és kormányfői csúcsnak címzett állásfoglalását. Az egyik előterjesztő képviselő Herczog Edit (szocialista) volt.

A parlament „új pénzügyi struktúra kialakítását kéri olyan átlátható és hatékony szabályozás bevezetésével, amely leginkább szolgálja a fogyasztók, a vállalkozások és a munkavállalók érdekeit”.

Hitel

A képviselők elvárják, hogy „a pénzügyi szektor – amely állami támogatásban részesült – elégséges hitelt nyújtson a vállalkozásoknak, különösen a kkv-knek, valamint a háztartásoknak”.

Az EP „figyelmeztet a csökkenő beruházások és fogyasztói kiadások csökkenésének ördögi körére, amely munkahelyek elvesztéséhez, visszafogott üzleti tervekhez és kevesebb innovációhoz vezet majd, ezzel valószínűleg mély és hosszan elhúzódó recesszióba taszítva az EU-t”.

Világ

A képviselők összehangolt európai álláspont kialakítását sürgetik, nehogy a válságból való kilábalás „egymással esetlegesen ütköző és költséges nemzeti tervekhez vezessen”. Ez ugyanis - véli az EP - „aláásná az egységes piacot, a gazdasági stabilitást, a gazdasági és monetáris uniót, továbbá az EU globális szerepét”.

Zöld new deal

A parlament szerint „a megújuló energia, az energiahatékonyság és a környezetvédelem adhatja meg az ösztönző intézkedések stratégiai irányát, amelyek kiváló minőségű, környezetbarát munkahelyeket hoznak létre”.

„Európának egy zöld new dealre van szüksége, amely kezeli a gazdasági, környezeti és szociális válságot” - áll az állásfoglalásban.

A képviselők szerint „az éghajlatváltozás elleni küzdelem félretétele és a környezetvédelmi beruházások felfüggesztése közvetlen és nemzedékeken átívelő hatásait tekintve egyaránt katasztrofális hiba lenne”.

Szegénység és munkanélküliség

„A gazdasági válság hatásai közül az EU-ban a szegénység növekedése a legnagyobb probléma” - vélik a képviselők, hozzátéve: „létfontosságú megállítani a munkanélküliség növekedését”.

A parlament szerint „a szegénység csökkentésének és megelőzésének leghatékonyabb módja a teljes foglalkoztatáson, a kiváló minőségű munkahelyeken, a társadalmi integráción, a vállalkozásösztönző intézkedéseken, a kkv-k szerepén és a befektetések ösztönzésén alapuló stratégia”.

Pénzügyi felügyelet

Az EP „középtávon elengedhetetlennek tartja a pénzügyi felügyeleti struktúra európai szintre emelését, a hatékony versenyjogi szabályokat, valamint a pénzpiacok megfelelő szabályozását és átláthatóságuk javítását a jelenlegi válság megismétlődésének elkerülése érdekében”.

Az állásfoglalás „felszólítja a tagállamokat és az Európai Uniót az EU költségvetésének átdolgozására, hogy lehetővé váljon a kihasználatlan pénzügyi források felhasználása”.

Új tagállamok

Az EP „aggodalmának ad hangot a pénzügyi válság hatásainak tekintetében a növekvő regionális egyenlőtlenségek miatt, amit többek között a tagállamok hitelképessége közötti különbségek is tükröznek”.

A képviselők szerint „a válság több új tagállamban is rendkívül káros gazdasági és társadalmi következményekkel jár, és ez nagymértékben lassítja a korábban csatlakozott 15 uniós tagállamhoz történő felzárkózásukat”.

Ez „az euróra és az euróövezet államaira is kihatással lehet” - véli a parlament, amely ezért kéri, „hogy olyan európai szolidaritási intézkedéseket hozzanak, amelyek célja az euróövezet védelme és az Európai Unió belső egységének megerősítése, különös tekintettel a közép- és kelet-európai gazdaságok hatékonyabb támogatására”.

Lisszaboni stratégia

A parlament „sajnálja, hogy mindössze egy év maradt a lisszaboni stratégiára előírt időtartamból, és a világosan meghatározott célokat nem érték el, a programterületeken pedig elégtelen az előrelépés”. A képviselők „véleménye szerint a tagállamok elmulasztották azokat a végrehajtási intézkedéseket, amelyek közelebb hozzák a lisszaboni stratégia céljait”.

Az állásfoglalás ugyanakkor „javasolja, hogy a 2010-ben kezdődő, lisszabon utáni menetrendről folytatott gondolkodás a jelenlegi lisszaboni stratégia általános szerkezetén alapuljon (versenyképesség és az európai iparágak környezetbarát átalakítása, több és jobb munkahely, társadalmi integráció, fenntarthatóság)”.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ