Rendkívül kicsi betűvel írják, ezért gyakorlatilag felismerhetetlen, olvashatatlan a helyszíni bírságolás nyomtatványán, hogy a megbírságolt személy elismeri a szabálysértést. Az apró betűs megoldás ezért sérti a jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményét, a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az ombudsman a nyomtatvány formátumát szabályozó rendelet módosítását javasolja.

Szabó Máténak egy panaszos előadta, hogy a rendőrök helyszíni bírsággal sújtották és az erről szóló nyomtatványt aláírattatták vele. Később vette csak észre, hogy aláírásával a szabálysértés elkövetését is elismerte. A formanyomtat­ványon ugyanis szabad szemmel alig olvashatóan ez a szöveg szerepelt: „A túloldali tájékoztatót tudomásul vettem”. A hátoldalon, hasonló apró betűkkel pedig az állt, hogy „A szabálysértés elkövetését elismerem”. A panaszos mindezt sérelmezte, mivel szerinte a tájékoztató alkalmas a megtévesztésre, ugyanis – ahogyan naponta több ezer másik emberrel is megtörténhet – a tudta nélkül és akarata ellenére ismertették el vele a szabálysértés elkövetését.

Szabó Máté ombudsman vizsgálata során abból indult ki, hogy a jogállam követelményeinek egyike a tisztességes eljáráshoz való jog. A helyszíni bírság kiszabásáról szóló nyomtatvány hátoldalán található, teljes egészében rendkívül apró betűs szöveget a rosszul látók alig, a jó látásúak is nehezen olvashatják. A helyszíni bírság alkalmazásakor a nyomtatványt használó rendőr formálisan eleget tesz törvényben foglalt kötelezettségének, amikor a bírságot elfogadó személy rendelkezésére bocsátja a kitöltött és aláírattatott nyomtatvány egy másolati példányát. A tisztességes eljárás azonban azt is megkövetelné, hogy a nyomtatvány ne csak tartalmában legyen megfelelő, hanem a rajta álló fontos tájékoztatás miatt olvasható is legyen. Ennek hiányában a nyomtatvány nem alkalmas funkciója – a tájékoztatás – betöltésére, ami sérti a jogállamiságból eredő jogbiztonságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Szabó Máté azt állapította meg, hogy az alkotmányos joggal összefüggő visszásság a helyszíni bírságolás részletes szabályairól szóló BM rendelet előírásaira vezethető vissza. Ezért az állampolgári jogok biztosa javasolta az igazságügyi és rendészeti miniszternek, fontolja meg a jogszabály módosítását, hogy a nyomtatványok szabad szemmel is olvashatók legyenek, azaz a rajtuk álló szöveget mindenki – a rendőrhatóság képviselője és a megbírságolt állampolgár is – értelmezni tudja.