A közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának és színvonalának javítása uniós forrásból

2009.03.18. Jogi Fórum / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból megvalósult a hazánk elektronikus közigazgatási fejlesztéseit egységesítő keretrendszer. A közel 900 millió forint összköltségvetésű kiemelt projekt kedvezményezettje a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkársága.

A projektzáró sajtótájékoztatón Dr. Baja Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, infokommunikációért felelős kormánybiztos, Dr. Bálint Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának Főigazgatója és Matisz János a VÁTI Kht. ügyvezető igazgatója ismertették a közigazgatás területén megvalósuló fejlesztések jelentőségét, valamint bemutatták a projekt főbb eredményeit.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv közigazgatás fejlesztési területének célja a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának és színvonalának javítása, az eddigi hivatal- és ügyközpontú közigazgatási folyamatok ügyfélközpontúvá alakítása. Az Államreform Operatív Program (ÁROP) a magyar közigazgatást eljárásainak megújításával és a közigazgatásban dolgozók hozzáállásának, képzettségének fejlesztésével sarkallja nagyobb teljesítményre. Így lesz az ügyét intéző állampolgárból megbecsült ügyfél, a szigorú hivatalnokból készséges szolgáltató. Ehhez elengedhetetlen egyrészt az informatikai (szabványosított fejlesztések, alkalmazások és minőségbiztosítási rendszerek), másrészt a szabályozási (a szolgáltatásokban és infrastruktúrában meglévő párhuzamosságok felszámolása) feltételek megteremtése.

A hazai közigazgatási informatikát jelenleg különálló, szigetszerű, együttműködésre alig alkalmas alrendszerek, valamint alacsony szinten elektronizált back-office folyamatok jellemzik. Az elindított közigazgatási reform akkor érheti el célját, ha a központi, regionális, kistérségi és helyi e-közigazgatási fejlesztések közös alapokra épülnek, ügyfélcentrikus fejlesztések valósulnak meg korszerű, rugalmas architektúra kialakításával, és hatékony technológiai eszközök alkalmazásával.

Dr. Baja Ferenc kiemelte: az elektronikus közigazgatási keretrendszer megvalósulása jelentős lépés a szolgáltató állam kialakítása felé. A projekt eredményeként létrejött 20 új szabványt, 100 új dokumentumot, és az ezek alapján felálló egységes keretrendszert a Közigazgatási Informatikai Bizottság 2009. március 12-én elfogadta, és Ajánlásként adja ki. Így a projekt keretében elkészült szabványok, eljárásrendek és követelmények alkalmazása a központi közigazgatás mintegy 140 intézménye számára kötelezővé válhat az e-közigazgatási fejlesztéseik során, és iránymutatóul szolgálnak majd legalább 2000 önkormányzat számára is.

„Az Államreform és az Elektronikus Közigazgatás Operatív programok egymásra építik fejlesztéseiket. Az ÁROP keretében egyszerűsödött, átdolgozott eljárások megjelennek az EKOP új rendszereiben. Az elektronikus közigazgatási keretrendszer projekt szabványai is az EKOP fejlesztéseiben érvényesülnek majd” – mondta Dr. Bálint Ákos, Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának vezetője.

Az Államreform Operatív Program „Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása” kiemelt projektjének feladata elsősorban a technikai interoperabilitási (különböző rendszerek együttműködő-képessége) szabványok kidolgozása, továbbá a szemantikai és a szervezeti interoperabilitás követelményeinek meghatározása volt. A kidolgozott szabványok a www.ekk.gov.hu honlapon egy minden fejlesztő által elérhető követelménytárban kerülnek közzétételre.

Mivel a későbbi projektek résztvevőinek alkalmazniuk kell az e-közigazgatási keretrendszer előírásait, ezért a projektmenedzsment módszertan és a szakmai monitoring rendszer kialakítása is a projekt részét képezte.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
EURÓPAI UNIÓ
E-KÖZIGAZGATÁS