A Legfőbb Ügyészség (LÜ) hétfőn elutasította a feljelentők nyomozást megtagadó ügyészségi határozat elleni panaszát a MIÉP-alelnöknek a Fradi eladásával összefüggésben tett kijelentései ügyében – tudatja az LÜ internetes honlapján.
Zsidó szervezetek, illetve több magánszemély közösség elleni izgatás miatt tett feljelentést Bognár László MIÉP-alelnöknek a Fradi eladása kapcsán tartott július 25-i sajtótájékoztatóján elhangzottak miatt. Akkor a MIÉP-alelnök többek között arról szólt: pártja elítéli és nemzetellenesnek tartja, hogy döntően a Fotex Rt. tulajdonába került a Ferencváros labdarúgócsapata. Az FTC-t megszerezte az a mohó, gátlástalan üzletcsoport, amelynek semmi köze sincs a Ferencvároshoz és a magyarsághoz – hangoztatta sajtótájékoztatóján a MIÉP elnöksége nevében Bognár László. Az ügyben benyújtott feljelentések nyomán a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal augusztus 17-én megtagadta a nyomozást. Az ügyészség akkor úgy tájékoztatott: az Alkotmánybíróságnak a véleménynyilvánítási szabadság korlátaival kapcsolatos határozatai és a Legfelsőbb Bíróság ezzel összhangban álló joggyakorlata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a feljelentésekben kifogásolt kijelentések nem valósítanak meg bűncselekményt.
A nyomozóhivatal nyomozást megtagadó határozata ellen a feljelentők panasszal éltek, ám ezt hétfőn a Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Főosztálya elutasította. Az LÜ internetes honlapján hétfőn elhelyezett határozat indoklása szerint a feljelentésben kifogásolt nyilatkozatok negatív irányú hangulatkeltés előidézésére alkalmasak, és kétségkívül sértőek, azonban nem felelnek meg az elkövetési magatartás kritériumainak, nem alkalmasak arra, hogy dühödt, ellenséges indulatokat gerjesszenek, azaz a törvényi tényállásnak megfelelően “gyűlöletre uszítsanak”. A Legfőbb Ügyészség határozata kitér arra is, hogy nem tárható fel összefüggés a feljelentésben kifogásolt nyilatkozatok és az azt követő Ferencváros-Újpest mérkőzés egyes történései között. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal augusztus 17-i nyomozást megtagadó határozata hétfőtől szintén olvasható az LÜ internetes honlapján. A határozat indoklása tartalmazza többek között, hogy a feljelentett cselekmények elbírálásakor azt kellett vizsgálni, hol húzódik meg az a határ, amely a közösség elleni izgatást elhatárolja a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogától.
E körben abból kellett kiindulni, hogy a szólás- és véleménynyilvánítás alkotmányos szabadsága, annak jogi eszközökkel való biztosítása, minden demokratikus társadalom egyik lényeges alappillére – rögzíti a nyomozóhivatal augusztus 17-i határozata. A nyomozást megtagadó határozat tartalmazza továbbá, hogy az uszítás nem egyszerűen gyűlölet, hanem olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe megy át. Ám a feljelentésben kifogásolt kijelentésekkel kapcsolatban azt lehet megállapítani, hogy azok negatív hangulatkeltésre, nem pedig gyűlöletre uszításra alkalmasak. Az inkriminált állítások kapcsán a nyomozóhivatal határozata úgy fogalmaz “a célba vett zsidóság számára nagyon sértő, kirekesztő megfogalmazás – külön-külön és összességében – nem ingerel tényleges, tettekben megnyilvánuló, ártó hatású kirekesztésre”. – A társadalmi csoportok közötti leegyszerűsített, sztereotipizált és minden alapot nélkülöző különbségtétel közelíti a véleménynyilvánítás szabadságának határait, ám nem éri el azt a mértéket, amely a büntetőjogi beavatkozást megkövetelné. A feljelentésben idézett kijelentések ugyanis nem lázítanak, nem ingerelnek a társadalom más csoportja, a “fent”-tel szembeni aktív, tevőleges, erőszakos cselekedetekre – tartalmazza a nyomozást megtagadó augusztus 17-i ügyészségi határozat indoklása.
