A Kormány elkötelezett az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb, az állampolgár érdekeit maximálisan szem előtt tartó állam megteremtésében, e célok megvalósítása érdekében dolgozta ki a fizetési meghagyásos eljárás modernizációjáról szóló törvényjavaslatot.
A kormány javaslatának lényeges elemei a következők:
- a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a kérelmező elektronikus úton akár elektronikus aláírás, akár ügyfélkapu használatával otthonról is benyújthatja, illetve bármelyik közjegyzői irodában személyesen eljárva szóban is előterjesztheti,
- valamennyi kérelmet egy országosan egységes elektronikus rendszerben kezelik, és a közjegyzők az eljárást is elektronikusan folytatják le, s az automatizált eljárás biztosítani fogja, hogy a fizetési meghagyásokat a törvényi határidőben kibocsássák,
- az eljárásért díjat kell fizetni, amely nem lesz magasabb a jelenlegi illetéknél, s nem kell a díjat megelőlegezniük azoknak, akik jövedelmi-vagyoni viszonyaik alapján költségkedvezményre jogosultak,
- a fizetési meghagyások végrehajtását ugyanezen az elektronikus rendszer használatával rendelik el és költséget és időt megtakarítva elektronikus úton küldik meg a végrehajtható okiratot az eljáró végrehajtónak.
Ma a fizetési meghagyásokat a bíróságok bocsátják ki, s ez a több százezer ügy aránytalanul leterheli a bírósági szervezetet. A javaslat e feladatot közjegyzői hatáskörbe utalja összhangban azzal, hogy a közjegyzők már ma is számos nemperes eljárást folytatnak le, s azzal is, hogy a bíróságok kizárólag azokat a feladatokat lássák el, amelyek a szoros értelemben vett feladatkörükbe tartoznak, azaz a vitás ügyek elbírálását. Az új fizetési meghagyásos eljárás technikai hátterét egy olyan informatikai rendszer fogja képezni, melyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara költségvetési támogatás nélkül épít ki és tart fenn.
Az új szabályozás további pozitív hatása, hogy csökken a bírósági szervezet leterheltsége, így a bíróságok erőforrásaikat a peres eljárások lefolytatására koncentrálhatják, melynek eredményeként a peres felek hamarabb juthatnak jogerős ítélethez, a bizonytalan kimenetelű, jogvitás helyzetek mielőbb lezárulhatnak.
A javaslatot április elején tárgyalja a kormány és kerülhet benyújtásra az Országgyűléshez; a törvény hatálybalépésének tervezett időpontja 2010. május 1-je.
