Alkotmányellenes rendelkezés a Munka Törvénykönyvében

2009.03.28. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság március 23-án hozott határozatában megállapította, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 175. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat 2009. december 31-i hatállyal megsemmisítette.

Az érintett szabály alapján a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató, a munkavállalónak okozott kárért (szemben a 174. § szerinti, a munkáltató objektív kárfelelősségével) csupán vétkessége esetén felel.

Az Ab szerint a munkavállalók védelmének kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy a munkavállaló a munkahelyi baleset során olyan sérelmeket szenvedhet, amelyek visszafordíthatatlanok, illetőleg a munkaképesség csökkenéséhez, megrokkanáshoz, nem ritka esetben akár a munkavállaló halálához is vezethetnek. A munkavédelmi szabályok megalkotása, illetőleg ezen szabályok betartatása elsődlegesen állami feladat. A munkáltató kárfelelőssége a munkavállalók védelmét szolgáló jogintézmény, amelynek mind fontossága, mind gyakorisága miatt kiemelkedő eleme a munkavédelmi előírások megsértéséből eredő, a munkavállalókat ért károk megtérítése.

Az Ab álláspontja szerint – nem vitatva, hogy a foglalkoztatotti létszám bizonyos szempontból mutatja a munkáltató gazdasági erejét – önmagában ez alapján a munkáltató gazdasági helyzete, teljesítő képessége, pénzügyi helyzete nem ítélhető meg.

Ugyanígy nem függ a munkáltató cégformájától sem fizet ő-, illetve teljesítőképessége. A munkáltató egyebekben a munkavállaló alkalmazásának időtartama alatt bármikor gazdasági társasággá alakulhat át és ekkor már az általános szabályok szerint felel. A határozat indokolása emlékeztet: a magánmunkáltató fogalma („maszek”) alighanem a szocialista jogból maradt fenn, ahol is a magánmunkáltató – kisiparos, kiskereskedő, gazdasági munkaközösség (gmk.), kisszövetkezet – alkalmazotti létszáma korlátozva volt.

Az Ab megállapította, hogy nincs ésszerű alkotmányos indoka a munkáltatói felelősségi alakzatok közötti, a cégformán és a főfoglalkoztatotti létszámon alapuló különbségtételnek.

Az Ab a megsemmisítés időpontjának meghatározásakor figyelemmel volt arra, hogy a munkáltatók számára a megváltozott jogi helyzethez való alkalmazkodásra megfelelő időt biztosítson.

A határozat megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG