Egy április elsején életbe lépő kormányrendelet szerint az ország régészetileg védett területeit a nyilvánosság elé kell tárni. Célja a bürokratizmus csökkentése, félő azonban, hogy legfőbb haszonélvezői a fémkeresős kincsvadászok lesznek – írta a szombati Népszabadság.

Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régész Szövetség elnöke szerint körülbelül 50 ezer régészetileg védett helyet tart nyilván a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). Túlnyomó részük feltáratlan. A regisztrált területek listája évente körülbelül 1200 helyszínnel gyarapszik, feltételezések szerint a lelőhelyek teljes száma úgy 150 ezer lehet – ismerteti a napilap.

Az április elsején érvénybe lépő rendelet azt szorgalmazza, hogy bárki világosan láthassa: egy-egy ingatlan védett területre esik-e vagy sem. Ez például akkor lehet fontos, amikor valaki telket vásárol, vagy a telkén építeni szeretne. Mert ha védett területen kezd munkába, előbb a maga költségén fel kell táratnia a régészeti leleteket.

A régészszövetség közleményben tiltakozott a rendelet hatályba lépése ellen, mivel az a régészeti lelőhelyeket veszélyezteti, az eddiginél is könnyebben hozzáférhetővé teszi azokat az illegális kincsvadászok számára – írja a Népszabadság.