A június 7-ei európai parlamenti (EP) választáson szavazásra jogosult több mint 8 millió választópolgárnak április 6-10. között kell megkapnia a választásról szóló értesítőt és ajánlószelvényt; a nyilvántartásba vett pártok ettől az időponttól kezdve gyűjthetik az ajánlásokat.
A választáson listát állítani kívánó pártok március 30-tól vetethetik magukat nyilvántartásba az Országos Választási Bizottságnál (OVB). A választáson csak pártok állíthatnak listát, és csak akkor, ha összegyűjtöttek 20 ezer érvényes ajánlószelvényt.
A pártoknak május 8-ig kell benyújtaniuk az ajánlószelvényeket az OVB-hez, és addig jelenthetik be a listákat. A listák 66 nevet tartalmazhatnak, ebből 22 kerül fel a szavazólapra (Magyarország 22 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe), amely az egész országban egységes lesz. A benyújtott ajánlószelvények érvényességét az Országos Választási Iroda állapítja meg 3 napos határidővel.
A pártoknak az ajánlószelvények gyűjtését az adatvédelmi biztosnál is be kell jelenteniük. Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztos 2002-es ajánlásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ajánlást csak a jelölttől, illetve a jelölő szervezettől származó meghatalmazással rendelkező személy gyűjthet.
Az OVB februárban végén adott ki állásfoglalást az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról. Ebben emlékeztet arra: a választási eljárásról szóló törvény szerint az ajánlószelvény választópolgárhoz való eljuttatásáért a helyi választási iroda vezetője felel, ő gondoskodik annak értesítővel együtt való megküldéséről, és pótlólag biztosítja az ajánlószelvényt azoknak, akik nem kaptak.
Az állásfoglalás szerint hivatalos ajánlószelvénynek csak a helyi választási iroda által biztosított ajánlószelvény minősül, és arról kitöltetlen állapotban sem lehet másolatot készíteni. A másolt ajánlószelvényen szereplő ajánlás érvénytelen.
Aki élni akar az ajánlás jogával, annak az ajánlószelvényt kitöltve, a jelölő és a jelölt megnevezésével, saját kezűleg aláírva kell átadnia a gyűjtőnek. Az OVB kiemelte: az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás; a többi adat az ajánló választópolgár jelenlétében másképp is rávezethető az ajánlószelvényre.
A nevének saját kezű aláírására képtelen (például testi fogyatékos, vak, illetve gyengénlátó, írástudatlan) választópolgár az ajánlószelvényt a választási iroda vezetője, tagja, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetője vagy tagja, valamint a bíróság, illetőleg a közjegyző hitelesíti.
“Az ajánlási szabályok megsértését jelenti azonban az, ha a választópolgár csak a személyes adatait vagy/és az aláírását tartalmazó ajánlószelvényt, vagy teljesen üres ajánlószelvényt ad át a jelöltnek vagy a jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének, és a hiányzó adatokat a választópolgár távollétében más tölti ki” – olvasható az állásfoglalásban.
Az OVB hangsúlyozta: egyebekben a választópolgárnak az ajánlószelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani. Ezért azokat az ajánlásokat is érvényesnek kell elfogadni, amelyeken a jelölt neve nem az anyakönyvben szereplő formában, de “egyébként egyértelműen azonosíthatóan (például leánykori név, felvett név), illetőleg amelyeken a jelölő szervezet neve a hivatalos megnevezéstől eltérő formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan (például rövid név, betűszavas rövidítés) szerepel”.
Az ajánlás folyamata lezárul, amikor a kitöltött ajánlószelvényt a jelöltnek, illetve a jelölő szervezet képviselőjének átadják. Az ajánlás nem vonható vissza. A jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének átadott ajánlószelvényeket más jelölt nevére utólag átírni nem lehet.
A kitöltött ajánlószelvényeket a jelölt, jelölő szervezet a választási bizottságnak átadja, de ajánlószelvény az átadás után is gyűjthető, ám csak a jelölésre, listaállításra rendelkezésre álló határidőn belül. Amennyiben a jelölt, lista nyilvántartásba vételét a szükségesnél kevesebb számú ajánlás miatt tagadta meg a választási bizottság, az érvényes ajánlások számába a korábban és az átadás után – a fenti határidő belül – tovább gyűjtött összes érvényes ajánlószelvényt bele kell számolni – fogalmaztak.
Az OVB kitért arra: a jelölt, jelölő szervezet az ajánlószelvényekről másolatot nem készíthet, és az azokon szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel.
Az OVB azt követően adott ki állásfoglalást, hogy a ferencvárosi időközi országgyűlési képviselő-választáson több jelölőszervezet is visszaélt szabálytalanul gyűjtött ajánlószelvényekkel. A dokumentumokat hivatalosan készítő Állami Nyomda azt állapította meg, hogy a leadott szelvények között több ezer másolt található. A rendőrség jelenleg is eljárást folytat ezekben az ügyekben.
