Gyorsítási program - Átfogó intézkedések az építőipar megsegítésére

2009.04. 1. Jogi Fórum / Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

A Kormány az építőipari ágazat problémáinak enyhítésére a közelmúltban több fontos intézkedést tett, amelyek elsősorban a bürokratikus terhek felszámolását, az iparág kifehérítését, a vállalkozói terhek csökkentését célozzák.

Ezen felül Közép-Európában több tekintetben is egyedülálló, mintegy 1800 milliárd forint értékű beruházás-élénkítő, belső keresletet növelő csomagot hirdetett meg. Megemelte az uniós pályázatoknál a projektgazdák részére folyósított előleget, kihirdette a rezsióradíjat. 2009. április 1-jétől bevezeti a késedelmi kamat fizetésének intézményét. A tavalyi évben pedig több mint 30 jogszabály módosításával nagy lépéseket tett a gyorsabb, egyszerűbb építésügy kialakítására.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) rendszeresen egyeztet az ágazatban működő szakmai szövetségekkel: többek között az Építési Vállalkozók Országos Szövetségével, a Magyar Építőanyagipari Szövetséggel, az Építész- és a Mérnök Kamarával. A szakmával és a parlamenti pártokkal együttműködve kidolgozásra került egy az építőipari válságkezeléshez kapcsolódó program is, amelynek egyeztetése az Országgyűlésben jelenleg is zajlik. A tárca jelzésértékűnek tartja, hogy a parlamenti pártok felkarolták az NFGM szakmai kezdeményezéseit és ötpárti megegyezés született. Az eddigi egyeztetések tapasztalata, hogy egyetértés van a problémák azonosításában a szakma, a Kormány és parlamenti pártok között. A megoldásra adott válaszok kapcsán ugyanakkor már eltérések mutatkoznak a szakmai szervezeteken belül is. Az országgyűlési határozattervezet kiindulópont, amelyhez számos kiegészítés, módosítás érkezett. A Parlament plenáris ülése várhatóan az április 13-ai héten, részletes vita keretében tárgyalja a javaslatot.

A tavalyi évben több mint 30 jogszabály módosult az építésügyi eljárások gyorsításának céljából. A Gyorsítási program eredményeként jelentősen csökkent az eljárási idő – például a kiemelt beruházások esetén a szakhatósági eljárások ügyintézési határideje a változtatások eredményeként 15 nap lett. A példák sorát folytatva lehetővé vált az elektronikus ügyintézés az építésügyi hatósági döntéseknél, mintegy 30%-al csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, egyszerűsödött a bejelentéshez kötött építészeti – műszaki dokumentáció tartalma. Jelenleg napirenden van a gyorsítási program második szakaszának szakmai előkészítése, amelynek kiemelt feladata a lánctartozások problémájának kezelése és a párhuzamos eljárások megszüntetése.

2009. február 11-én Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter átadta az építőipar képviselőinek azt a projektlistát, amely a következő másfél évre 1800 milliárd forint értékben tartalmaz több mint 600, uniós támogatású projektet. Az ország minden térségében lesznek új beruházások, amelyekben a teljes építőipari vállalkozói kör érintett lesz. A projektlistát hetente frissíti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Építőipari Piactér internetes kereső felületen tájékozódhatnak a vállalkozások az elérhető beruházásokról, azok tervezett indulási idejével és a projektgazda nevével együtt.

További újdonság, hogy 2009 áprilisától uniós projektek esetén, 2009 júliusától pedig minden állami és önkormányzati intézmény késedelemi kamat megfizetésére kötelezhető, amennyiben nem vagy későn fizet a projekt kivitelezőjének. Ezzel az intézkedéssel tovább mérsékelhető a lánctartozások kialakulása. Ezen felül Bajnai Gordon miniszter kérésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség levélben kereste meg a projektgazdákat. Az Ügynökség felhívta a figyelmet a „jóteljesítési garancia” intézményével kapcsolatos gyakorlat megváltoztatására, amely gyakran komoly - a szerződéses összeg 10-20 %-a - pénzügyi visszatartást jelentett a később felfedezett hibák kijavítására. Ez a vállalkozóknak sok esetben aránytalan többletterhet jelentett. Ezért arra kérte a projektgazdákat, hogy a jövőben csak az indokolt mértékben kerüljön 3-5%-nál magasabb „jóteljesítési garancia” előírásra. Emellett elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Az ellenőrzések során tapasztalt negatív példák miatt kijelenthető, hogy a tárgyalásos eljárás kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye egyébként nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál.

További lökést jelenthet az ágazat számára is a megemelt előlegkifizetés az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, amelynek hatása a projektgazdáknál már ma is közvetlenül érezhető. Jelentős segítség az uniós pályázatokon indulóknak – és mivel visszamenőleges intézkedésről van szó, a korábban nyertes pályázók jó részének is –, hogy a Kormány a korábbi 25-ről, 40 %-ra emelte az előlegek összegét, amelyet a nyertesek a szerződés aláírása után megkaphatnak. A januárban indult kifizetések már több milliárd forint értékben jutottak el a projektgazdákhoz, a kihelyezések pedig folyamatosan nőnek.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
ÉPÍTÉSÜGY