Szabad mozgás, szabad munka

2009.04. 8. Jogi Fórum / OMMF

2009. január 1-jétől minden szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát Magyarországon.

Külföldiek foglalkoztatása és munkavállalása a Magyar Köztársaság területén a jogszabály-változások után

A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet a 322/2008. (XII.29.) Kormányrendelet (megjelent: Magyar Közlöny 2008/190.szám) módosította.

A jogszabály-módosítás következtében - a magyarországi munkavállalási szabályok alapján - a külföldi személyek állampolgárságuk alapján két kategóriába sorolhatók:

1. Az egyik kategóriába az európai közösséghez tartozó államok polgárai; az ún. EGT állampolgárok, valamint nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az EGT-állampolgárokkal azonos jogállású személyek tartoznak - ők engedély nélkül foglalkoztathatók.

2. A másik kategóriát a harmadik országbeli állampolgárok képezik - ők engedéllyel foglalkoztathatók (kivéve természetesen a postingot).

A külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatása

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi munkavállaló 2009. január 1-től Magyarországon engedély nélkül foglalkoztatható.

Azon országok állampolgárai, akik nem rendelkeznek a szabad mozgás és tartózkodás jogával, azaz az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon kívüli területről érkeznek (továbbá nem tekinthetők azonos jogállású személynek), harmadik országbeli állampolgárnak minősülnek és foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedély kell.

A munkaügyi hatóság a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatását három tárgykörben ellenőrzi:

1. a foglalkoztatáshoz szükséges engedély létének, illetve az engedélyben foglaltaknak megfelelő tartalmú munkavégzés ellenőrzése,

2. az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések ellenőrzése,

3. a külföldi munkáltató munkavállalójának magyarországi munkavégzésére, ha arra kiküldetés, kirendelés, vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor.

Minden olyan munkáltatónak, aki külföldi munkavállaló foglalkoztatását tervezi érdemes tudni, hogy Magyarországon főszabály szerint külföldi csak engedély alapján végezhet munkát. Ilyen esetben a munkaszerződést csak az engedély beszerzését követően - de még a foglalkoztatás megkezdése előtt – kell megkötni.

Speciális a szabályozás abban a tekintetben, hogy a külföldiek magyarországi munkavégzése polgári jogi szerződés keretében is engedélyköteles, a Met. hatálya ugyanis kiterjed erre a foglalkoztatási jogviszonyra is, másrészt a munkaügyi hatóság jogosult vizsgálni többek között a külföldiekre vonatkozó engedélyek meglétét abban az esetben is, ha az engedély beszerzését pl. egy vállalkozási szerződés keretében történő munkavégzés teszi szükségessé.

Az engedély nélküli munkavégzés feltételei

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá oltalmazottkénti elismerését kérő külföldi állampolgár – engedély nélkül végezhetnek munkát.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia állampolgárait illeti meg. Ez a jog azonban a fenti személy hozzátartozója tekintetében kibővül és őt, már állampolgárságra tekintet nélkül megilleti.

A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a külföldiek esetében tehát, úgy kell eljárni, mintha magyar munkavállalók lennének, azaz munkaszerződést kell kötni, és be kell jelenti a jogviszony létesítését.

Ezek a szabályok azonban nem terjednek ki a magyarországi foglalkoztatásra, amennyiben a külföldieket az EGT államban letelepedett munkáltató szolgáltatásnyújtás alapján, kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés – „posting” – keretében küldi magyarországi foglalkoztatóhoz.

A 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó, más külföldi személy egyéb jogszabályi rendelkezések alapján is végezhet engedély nélkül munkát, de az ezt megalapozó mentességi okok nem az állampolgársághoz kötődnek, hanem egy meghatározott tevékenység gyakorlására vonatkoznak, vagy nemzetközi szerződésből fakadnak.

Az EU-n kívüli ország állampolgárai – a csatlakozást követően, a munkaerőpiaci korlátozások felszabadítása után is – csak engedély alapján foglalkoztathatók Magyarországon munkaviszony, valamint polgári jogi jogviszony esetén az Flt-ben, valamint az R-ben meghatározott kivételekkel.

Nincs szükség munkavállalási engedélyre a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez.

Amennyiben a szervizelési munka várhatóan a tizenöt napot meg fogja haladni, akkor egyéni engedélyt kell kérni, de ez az eljárás az ún. automatikus engedélyezés körébe tartozik.

Az üzembe helyezés, a szervizelés műszaki fogalom. Ezért a mentesség fennállását a konkrét munkavégzés jellege, annak időtartam alapozza meg. Ennél fogva nem sorolható a mentességi körbe például egyes szellemi termékek, megvásárolt számítógépes rendszereknek a belföldi felhasználói igényekhez történő hozzáigazítása, a belföldi felhasználó munkavállalóinak betanítás, vagy külföldi személynek bármely más okból történő igénybe vétele. A tevékenységhez csak akkor nincs szükség munkavállalási engedélyre, ha a külföldi szállító saját alkalmazottait bízza meg a munka elvégzésével (kirendelés).

Engedélymentes továbbá a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzés. Az egyesület elnöke nem vezető tisztségviselő, mivel az egyesület társadalmi szervezet, ezért tevékenysége engedélyköteles.

Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás

A külföldi alkalmi munkavállalói könyvvel is foglalkoztatható:

  • az Flt. 7. § (2) bekezdése szerint engedély nélkül foglalkoztatható személy az általános szabályok szerint,
  • magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, vagy magyar állampolgárnak olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt, az általános szabályok szerint,
  • az előző csoportokba nem tartozó személy mezőgazdasági (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) idénymunka keretében egy évben legfeljebb hatvan napot. Ebben az esetben nem érvényesül az a szabály, miszerint AM könyvvel egy hónapon belül csak maximálisan tizenöt napot lehet dolgozni.

A posting (kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés)

A külföldi, magyarországi foglalkoztatásának speciális esetkörét jelenti a határon átnyúló szolgáltatások közé tartozó kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés (az ún. posting).

Ebben az esetben maga a foglalkoztató is külföldi, akinek a munkavállalója belföldivel kötött magánjogi szerződés alapján teljesít Magyarországon munkavégzést. Ez a típusú munkavégzés nem engedélyköteles, ha a külföldi foglalkoztatója az EGT-hez csatlakozott államban, illetve a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló megállapodásban részes.

Szolgáltatásnak minősül minden olyan tevékenység, amelyet ellenszolgáltatás/díjazás fejében nyújtanak, s nem vonatkozik rá az áru, a tőke, a személyek szabad áramlása.

Az Európai Bíróság döntései alapján a szolgáltatásnak három meghatározó eleme van:

  • a szolgáltatásnyújtásnak díjazás ellenében kell történnie,
  • a szolgáltatásnyújtás nem minősülhet áru-, személy- vagy tőkeáramlásnak,
  • a szolgáltatásnak a határon át kell nyúlnia (vagy a szolgáltatást nyújtó megy át másik tagállamba, vagy a szolgáltatást igénybe vevő utazik a szolgáltatás helyszínére).

A szolgáltatásnyújtás jelentős hányada napjainkban már úgy történik, hogy nem a szolgáltatást nyújtó megy át másik tagállamba, hanem munkavállalóit küldi ideiglenesen külföldre, vagyis a szolgáltató vállalkozás saját nevében és saját irányítása alatt, a vállalkozás és a szolgáltatás címzettje között létrejött szerződés szerint végez munkát. Ennek a szerződésnek egyik eleme lehet a munkaerő ideiglenes, tagállamok közötti „mozgatása” is, a szolgáltatásnyújtás megvalósítása érdekében. A szolgáltatásnyújtás keretében a másik tagállamban végzett munkának (posting) három – a magyar munkajogban is megtalálható – jogintézményét ismeri a közösségi jog: kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés.

A közösségi jog a szolgáltatás keretében történő munkaerő-kölcsönzést szolgáltatásnak, a szolgáltatás elválaszthatatlan részének tekinti. Tehát abban az esetben is szolgáltatásnyújtásról beszélünk, ha egy vállalkozás rendelkezésére bocsátanak munkavállalókat köz- vagy magánjogi szerződés értelmében. A szolgáltatásnyújtás keretében megvalósuló „posting” esetében tehát általában nem kérhető munkavállalási engedély.

A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet egyik főszabálya értelmében egy személy egyszerre csak az EGT egy tagállamában lehet biztosított, akkor is, ha egyidejűleg több tagállamban több munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatják.

A másik főszabály, hogy a munkavállalóra annak az országnak a jogszabályai vonatkoznak – abban az országban biztosított – amelynek területén a munkát végzi.

Így amennyiben a Magyarországon foglalkoztatott személy állandó lakóhelye, továbbá foglalkoztatójának székhelye valamely EGT tagállam területén található, akkor, Magyarországon a magyar szabályok alapján lesz biztosított. Ez akkor is így van, ha a foglalkoztató Magyarországon nem rendelkezik telephellyel, fiókteleppel vagy képviselettel. Ilyen esetben egy jogszabályi vélelem alapján a Magyarországon foglalkoztatott személyt a külföldi foglalkoztató nevében eljáró képviselőnek kell tekinteni, aki a foglalkoztató helyett teljesíti a bejelentési és járulékfizetési kötelezettséget.

Ilyen esetben a Magyarországon foglalkoztatott, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § - hatálya alá tartozó külföldi, foglalkoztatója képviselőjeként a Tbj. 19. §-ában meghatározott járulékokat az APEH által kiadott megfelelő járulék-bevallási nyomtatvány segítségével, havonta, adóazonosító jelének feltüntetésével teljesíti.

Kivételek az általános szabályok alól

Az általános szabályok alól azonban a Rendelet több kivételt is megállapít, így pl. a kiküldött munkavállalók tekintetében.

Az 1408/71/EGK rendelet a másik tagállamban történő rövid idejű kiküldetést (ideértve a kirendelést is) határozza meg. A kiküldetés feltétele a rendelet szerint, hogy a munkavállalót a munkáltatója egyébként (rendesen az egyik, rendszerint székhelye szerinti) tagállam területén foglalkoztassa, és egy adott feladat elvégzése (megbízás, vállalkozás teljesítése) céljából küldje egy másik tagállamba.

Fontos kritérium, hogy a munkavállaló az adott munkát a kiküldő munkáltató nevében, javára és érdekében végezze, eközben azonban a „munkajogi kötöttség” végig fennáll a külföldi munkáltató és munkavállaló között.

További kötöttség, hogy a kiküldő munkáltatónak rendszeres, gazdasági tevékenységet kell a kiküldő állam területén végeznie, tevékenysége nem merülhet ki a munkavállalók külföldre küldésében, kölcsönbeadásában vagy közvetítésében.

A posting keretében, azon belül is kirendelés vagy kiküldetés esetén a munkavállalónak rendelkeznie kell az E101-es nyomtatvánnyal (hosszabbítás esetén E 102), amit a küldő ország társadalombiztosítási hatósága állít ki a kiküldő munkáltató kérésére.

Az E 101 jelű formanyomtatvánnyal igazolja, hogy a nyomtatványon megnevezett, Magyarországra kiküldött munkavállaló a feltüntetett időtartamban a kiküldő állam szabályai szerint marad biztosítva. Az E 101 jelű nyomtatvánnyal rendelkező személy után a magyarországi cégnek nem kell járulékot fizetnie a megjelölt időtartamon belül. A kiküldött személy Magyarországon a kiküldetése ideje alatt járulékot nem fizet.

Amennyiben az E 101 jelű nyomtatvány kiállításának feltételei fennállnak, illetve fennálltak, akkor az illetékes egészségbiztosítási szerv a nyomtatványt visszamenőleges hatállyal is kiállítja.

A foglalkoztatót bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ részére, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a R. alapján engedély nélkül foglalkoztatható személyek esetében.

A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, annak megszűnését pedig az azt követő napon kell bejelenteni. A bejelentésnek személyazonosításra alkalmas módon kell tartalmaznia a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, valamint annak megjelölését, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrejött vagy megszűnt. A bejelentésre vonatkozó dokumentumokat a foglalkoztató a jogviszony megszűnését követő 3 évig köteles megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni.

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI UNIÓ