Alkotmányos közgyógy

2009.04.10. Jogi Fórum / MTI

Nem alkotmányellenes a közgyógyellátási gyógyszerkeret maximálása - állapította meg az Alkotmánybíróság. Az állami szociális ellátásnak olyan minimumot kell nyújtania, amely biztosítja az emberi méltósághoz való jogot.

Az állami szociális ellátásnak olyan minimumot kell nyújtania, amely biztosítja az emberi méltósághoz való jogot - állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab) a közgyógyellátási gyógyszerkeret maximálása kapcsán, hozzátéve: a létminimum alatt élők más támogatást is kapnak, és ezeket együtt kell kezelni.

Két bíró egymástól függetlenül kereste meg az Ab-t azzal, hogy a törvény alacsony összegben maximálja a közgyógyellátásban a gyógyszerkeretet. Van, amikor a jóváhagyott összeg nem fedezi a gyógyszerszámlát, s előfordul, hogy a lehetséges maximum is kevés - olvasható a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent határozatban.

Mindkét bíró - ideiglenes intézkedésként - megemelte a hatóság által jóváhagyott összeget a lehetséges maximumra. Problémát okozott számukra az is, hogy a hatóság - a területi egészségpénztár - egy űrlapon határozza meg, mekkora összeget hagy jóvá, s ahhoz nem fűz indoklást.

Az Alkotmánybíróság előbb azzal foglalkozott, hogy a kérdéses évben - 2006-ban - az arra jogosult havi rendszeres gyógyszerkerete legfeljebb 12 ezer forint lehetett, ehhez még évi 6 ezer forint eseti keret társulhatott.

Megállapította: az alkotmány biztosítja a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot, ez azonban alanyi jogként értelmezhetetlen, vagyis az államnak nem kell mindenkit a legnívósabb ellátásban részesítenie. A szociális jog tehát nem alanyi jog, hanem állami feladat. Ehhez az állam intézményrendszert működtet és azt mindenkori teherviselő képessége szerint finanszírozza.

Ha az államtól egy konkrét összeg vagy ellátási színvonal nem is követelhető, de az emberi méltósághoz való jog - mint másik alkotmányos alapelv - nem sérülhet. A szociális ellátórendszernek tehát olyan minimumot kell nyújtania, amely nem sérti a rászorultak emberi méltóságát.

A határozat szerint a közgyógyellátásban részesülőknek is meg kell kapniuk ezt a minimumot, de ebbe nemcsak a gyógyszerkeret, hanem a többi pénzbeli és természetbeni támogatás is beletartozik, és ezeket együttesen kell vizsgálni.

Azt, hogy a havi 12 ezer forintos maximum elegendő-e, csak akkor vizsgálhatná az Ab, ha beavatkozást igénylő "szélső esetről" lenne szó, a vizsgált eset viszont egyéni problémákról szól. A jogalkotó - az állam teherbírására figyelemmel - maga határozza meg, mekkora gyógyszerkeretet ad, ez nem alkotmányossági kérdés - hangzik a végső megállapítás.

Az űrlapon történő határozathozatalt illetően talált alkotmányossági problémát a testület. Álláspontja szerint az űrlap mint ügyintézési eszköz támogatandó, de az, hogy a határozathoz nincs indoklás, már nem. Ezért az űrlap alkotmányellenes, és - mint rendeletmelléklet - kiiktatandó a magyar jogrendszerből. Viszont ezt a jogalkotó időközben maga megtette, így ezzel az Alkotmánybíróságnak foglalkoznia sem kellett volna, ha nem bíróság fordul hozzá.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
EGÉSZSÉGÜGY