Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Informatikai kartellek

2009.04.17. Jogi Fórum / GVH

A Gazdasági Versenyhivatal 2006. szeptemberi döntése (a Paksi Atomerőmű Rt. első közbeszerzési eljárása) jogerős lett. Ezzel a GVH által feltárt informatikai kartellekből három jogerőssé vált.

A sajtó az elmúlt napokban nagy terjedelemben foglalkozott az SAP Hungary Kft. kartellügyeivel. A témában megjelent információk több pontatlanságot tartalmaztak, ezért a GVH fontosnak tartja, hogy pontos és naprakész tájékoztatást adjon a nyilvánosság számára az általa feltárt informatikai kartellekről, amelyből három érintette az SAP Hungary Kft-t.

1-es eljárás:

A Fővárosi Ítélőtábla 2009. április 15-én jogerősen igazat adott a GVH-nak az egyik informatikai kartellperben. A versenyhatóság a döntés alapján jogerősen marasztalta el és bírságolta meg kartellezésért az SAP Hungary Kft.-t és a Synergon Nyrt.-t a Paksi Atomerőmű Rt. első közbeszerzési eljárásában.

A Paksi Atomerőmű Rt. 2004. április 27-én hirdetett egyfordulós meghívásos tendert "a produktív üzemben működő SAP R/3 rendszer bevezetett moduljainak felülvizsgálatára és a verzióváltás megvalósítására informatikai projektben tanácsadói és projektvezetői feladatok elvégzésére".

A GVH döntése szerint – a döntően e-mail formátumú bizonyítékok alapján – megállapítható volt, hogy a Synergon és az SAP a tender kapcsán olyan megállapodást kötött, amely alkalmas volt a verseny eredményének befolyásolására. Megállapítható volt, hogy a két vállalkozás piaci magatartását egymástól nem függetlenül végezte, a pályázat eredményének számukra kedvező kimenetele érdekében többször egyeztettek. Megállapodásuk a tender elnyerésére terjedt ki, felosztva egymás között a piacot, ennek érdekében – fővállalkozói pozícióban – egyeztették egymással pályázataik műszaki tartalmát.

E jogsértés miatt a GVH 2006. szeptemberében egyenként azonos mértékű 14,6 millió forintos bírságot szabott ki a két vállalkozásra. A döntés ellen a két cég fellebbezett, de az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a keresetüket elutasította 2008. májusában.

A felperesek fellebbezése nyomán eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2009. április 15-én kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Fővárosi Bíróság döntését, és így jogerősen igazat adott a GVH-nak a jogsértés megállapításában és a bírság nagyságában.

2-es eljárás:

A GVH 2006. június 15-én kihirdetett döntésében megállapította, hogy az ISH Kft., az SAP Magyarország Kft. és az IBM Magyarország Kft. öt magyarországi egyetem által, gazdálkodás irányítási, illetve kórházi informatikai rendszerek tárgyában kiírt közbeszerzési eljárások együttes elnyerése érdekében versenykorlátozó módon működött együtt.

Az ELTE Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 2004. folyamán írtak ki közbeszerzési eljárást informatikai rendszereik modernizálása érdekében. Az öt projekt eltérő nagyságrendű volt, összességében több, mint nettó 13 milliárd forint értéket képviselt. Az öt projekt mindegyikét eredendően a három vállalkozás nyerte el, de az ELTE esetében, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nyomán megismételt eljárásban végül egy másik vállalkozás lett győztes.

A versenyfelügyeleti eljárás feltárta, hogy a hazai informatikai piac három jelentős szereplője, az SAP Magyarország Kft., az IBM Magyarország Kft. és az ISH Kft. megállapodott egymással az adott évben kiírt egyetemi projektek együttes elnyerése érdekében, s erről titkos ’teaming’ megállapodást kötöttek. A megbízások biztos elnyerése érdekében versenykorlátozásra alkalmas módon hangolták össze magatartásukat azáltal, hogy

  • nyerési esélyüket növelő párhuzamos ajánlatokat tettek,
  • két egyetem esetében közösen befolyásolták a pályázatok megfogalmazását, továbbá
  • a jelentősebb versenytársak távoltartását célzó tárgyalásokat folytattak.

A GVH szerint e három magatartás alkalmas volt az egyetemi tenderenként folyó verseny befolyásolására, s nem jártak olyan hatékonysági vagy egyéb előnnyel, amelyre tekintettel az általános tilalom alóli mentesülés szóba kerülhetett volna.

A döntés nem jelenti azt, hogy a három vállalkozás közreműködése révén állításuk szerint létrejött új termék – az ISH tulajdonát képező MedSAPSol – legitimitása általánosságban megkérdőjeleződne. A közös együttműködés gyümölcseként kidolgozott iparági megoldás fair versenykörülmények mellett képes lehet a benne rejlő pozitívumokat a felszínre hozni. Jelen esetben a fent említett magatartások révén a három vállalkozás a teaming megállapodásuk által is gyengült verseny további korlátozását célozták és nagy részben el is érték.

A legsúlyosabb versenyjogi jogsértésért az SAP Magyarország Kft. 690 millió Ft, az IBM Magyarország Kft. 690 millió Ft ISH Kft. pedig 130 millió Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére köteles.

A bírság mértékének megállapításakor a GVH az öt tender értékét vette alapul, figyelembe véve a jogsértés súlyosságát és a vállalkozásoknak a jogsértéshez való viszonyulását. Az ISH Kft.-vel szembeni kisebb bírság oka, hogy annak összege a versenytörvény értelmében nem haladhatja meg a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10%-át. A bírságok mértéke közötti aránybeli különbség jól szemlélteti azt is, hogy adott esetben a jelentősen nagyobb méretű vállalkozás jogsértéstől való elrettentése relatíve magasabb bírságot tesz indokolttá.

A GVH döntését az érintettek bíróság előtt metgtámadták. A Fővárosi Bíróság 2007. február 20-án kihirdetett ítéletében - részben megváltoztatva a GVH határozatát - megállapította, hogy a vállalkozások között piacfelosztásra vonatkozó megállapodás jött létre. Nem látta ugyanakkor bizonyítottnak a Fővárosi Bíróság, hogy a három vállalkozás a Synergon távol tartása érdekében versenyellenesen összehangolta volna magatartását, ezért kb. 10 %-kal csökkentette a kiszabott bírságokat. Ennek megfelelően az ISH Kft. 117 millió Ft, az SAP Magyarország Kft. 620 millió Ft., az IBM Magyarország Kft. pedig 620 millió Ft. bírság megfizetésére köteles.

A Fővárosi Ítélőtábla 2007. november 28-án hirdetett döntésében hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el, mivel úgy értékelte, hogy a Fővárosi Bíróság nem tárta fel kellőképpen a tényállást.

A megismételt eljárásban a Fővárosi Bíróság 2009. január 12-én elutasította a felperesek keresetét, és így teljes egészében elfogadta a GVH határozatát, ami azt jelenti, hogy a vállakozások között piacfelosztásra vonatkotó megállpoadás (titkos teaming megállapodás) jöt létre, ami a legsúlyosabb versenykorlátozó magatartás és a GVH által kiszabott bírságot hagyta helyben, tehát az ügy pillanatnyi állása szerint a kiszabott bírságok az alábbiak szerint alakulnak: SAP Magyarország Kft.: 690 millió forint, IBM Magyarország Kft.: 690 millió forint, ISH Kft.:130 millió forint.

A felperesek fellebbezéssel éltek a Fővárosi Ítélőtáblához, amely 2009. június 17-ére tűzte ki az újabb forduló tárgyalását.

3-as eljárás:

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata még 2003. június 25-én írt ki hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást egy integrált pénzügyi gazdasági rendszer bevezetésére.

A GVH szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a vállalkozások a megrendelés elnyerése, az önkormányzati piacra való bejutás érdekében az eljárás eredményének befolyásolására alkalmas adatokat közöltek egymással, egyeztették ajánlataik műszaki tartalmát, illetve megállapodtak abban, hogy a Synergon végső ajánlatában 10-15 százalékkal alacsonyabb árat határoz meg, mint az SAP.

A GVH 2006. szeptemberi döntése megállapította, hogy a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek, mely a legsúlyosabban versenykorlátozó magatartásnak minősül, és ezért mindkét vállalkozással szemben 7,2 millió-7,2 millió forint bírságot szabott ki.

A GVH határozatát 2008 novemberében hagyta jogerősen helyben a Fővárosi Ítélőtábla, így a jogsértés megállapítását és a bírság nagyságát is akként állapította meg, ahogyan az a GVH döntésében szerepel.

4-es eljárás:

A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság 2004. április 27-én egyfordulós, meghívásos versenyeztetési eljárást hirdetett „a produktív üzemben működő Oracle Applications humán – és bérszámfejtési rendszer (továbbiakban: Oracle HR) bevezetett moduljainak felülvizsgálatára és a verzióváltás megvalósítására, valamint a rendszer funkcionális körébe tartozó egyéb humán vonatkozású alkalmazásfejlesztések megvalósítására tanácsadói és projektvezetői szerepkörben”.

A GVH szerint a – döntően e-mail formátumú – bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy a Synergon és az Albacomp között a Paksi Atomerőmű HR tendere kapcsán megállapodás jött létre, amely alkalmas volt a verseny eredményének befolyásolására. A vállalkozások a versenyhatóság álláspontja szerint üzleti titoknak minősülő információkat közöltek egymással, illetve megállapodtak abban, hogy az alaptendert az Albacomp, míg az alapajánlatra „vesztő” ajánlatot adó Synergon az egyik opciót nyerje.

A GVH 2006. szeptemberi határozatában megállapította, hogy a vállalkozások a tender elnyerése érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek, és mindkét vállalkozásra egyaránt 10-10 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.

A GVH határozatát 2008 novemberében hagyta helyben jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla és így megerősítette a GVH döntését tartalmában és a bírság összegében is.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS
VERSENYJOG
GYES