Adatvédelmi biztos - Elfogadhatatlan az NBH javaslata az univerzális azonosítóról

2009.04.20. MTI

Elfogadhatatlannak nevezte Jóri András adatvédelmi biztos a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) javaslatát, miszerint univerzális azonosítót vezessenek be a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében.

Az NBH elmúlt évi tevékenységéről készített évkönyvben azt írták: a feketegazdasággal szembeni fellépés során a közterhek csökkentése mellett figyelmet kell fordítani az adófizetők pontos nyilvántartására, ehhez pedig hatékony adminisztratív segítséget nyújthat egy univerzális azonosító alkalmazása valamennyi magyar állampolgár számára.

Jóri András elfogadhatatlannak tartja a hivatal javaslatát. Az Alkotmánybíróság közvetlenül az alkotmányból, és nem az adatvédelmi törvényből vezette le azt az értelmezést, hogy Magyarországon nem lehet általános személyazonosító.

Egy államérdeket érvényesítő szerv, mint az NBH, mindenkor csak az alkotmányos keretek között érvényesítheti az állam érdekét, illetve a szabályozási javaslatainál is figyelembe kell ezeket vennie - hívta fel a figyelmet.

A biztos megjegyezte: azért is furcsa az NBH felvetése, mert pont a nemzetbiztonsági szolgálatoknak rendkívül széles adathozzáférési joguk van. Ez sok szempontból aggályos, vagyis, Jóri András szerint inkább a jelenlegi jogosultságokat kellene felülvizsgálni.

Mint mondta, a közeljövőben találkozik Laborc Sándorral, az NBH főigazgatójával és szeretné vele is megbeszélni a hivatal javaslatát.

Az NBH elemzésében azt írta: jelenleg nem létezik univerzális azonosító, tekintettel arra, hogy egy 1991-es alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy a személyazonosító jel (úgynevezett személyi szám) univerzális azonosítóként való alkalmazása, illetve a személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.

A személyazonosító jel helyébe lépő Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ), a személyi azonosító, illetve az adóazonosító jel külön-külön hatósági igazolványok kiállítására kötelezte az illetékes szerveket, illetve kikötötte azt is, hogy azok egy helyütt nem szerepelhetnek.

"Ennek következtében a hatósági adatbázisok önálló, egymástól független életet kezdtek élni" - szögezte le a hivatal. Mint írták, a jogalkotó szándéka szerint a hatóságok együttműködése a kötelező adatszolgáltatás információin alapulva valósulhat meg. Ez azonban valójában nem működik, a nyilvántartási rendszerek közötti átjárhatóság - az adategyeztetés hiánya miatt - nem biztosított.

A kialakult helyzet következménye, hogy egy-egy személy vonatkozásában nem vizsgálható együtt a jövedelem, az adózás, az adó- és közterhek megfizetése, az egészségügyi, foglalkoztatási jogviszony, illetve a vagyonnyilvántartások - tették hozzá.

Az NBH szerint a probléma nem elsősorban informatikai természetű, a kérdés megoldásához indokolt lenne az adatgyűjtés célhoz kötöttségének újraértelmezése.

Az Európai Unió országaiban (például Dániában és Svédországban) általában létezik olyan, az állampolgárhoz köthető egyedi, univerzális azonosító, amelynek segítségével a jelzett probléma jelentős részben orvosolható, sőt, a pénzintézetek - magánszámla nyitása esetén is - jelentési kötelezettséggel bírnak a nemzeti adóhatóságnak.

Az NBH a szakértők becslésére hivatkozva azt írta: az ország éves költségvetésébe be nem folyó, a szürke-, illetve feketegazdaságból származó adózatlan jövedelem minimálisan 3.000-5.000 milliárd forint, ami az ország éves büdzséjének közel harmadát, a GDP 12-18 százalékát teszi ki.
 

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS
OMBUDSMAN