Plusz 20 év - Meghosszabbított jogvédelem az előadóművészeknek

2009.04.24. Jogi Fórum / Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja

Az Európai Parlament csütörtökön döntött az előadói jogokra vonatkozó védelmi idő jelenlegi 50-ről 70 évre történő meghosszabbításáról.

"A védelmi idő 20 évvel történt meghosszabbítása a kreatív iparágak hozzájárulását növeli az EU gazdasági növekedéséhez, javítja több tízezer európai előadóművész szociális biztonságát is, de még mindig elmarad a Bizottság által javasolt és a szakma képviselői számára is méltányosnak tartott 95 évtől" – mondta Herczog Edit szocialista EP képviselő.

A szerzőket életük végéig – illetve örököseiket a halálukat követően 70 évig – megilletik a műveikhez kötődő vagyoni jogok, majd műveik közkinccsé válnak. Az előadókat eddig nem illették meg hasonló kiterjedésű jogok. A döntés értelmében a felvételtől számítva eltelt eddigi 50 helyett 70 évig minősülnek majd jogvédettnek, így termelnek jogdíjat a lemezeladás és nyilvános lejátszás után az azokon szereplő előadóművészeknek a zenei hangfelvételek.

A hosszabb védettségi időt elsősorban a megnőtt európai átlagéletkor, illetve az indokolta, hogy a zenészek nem élvezhették a fiatalon elért sikerek gyümölcsét, éppen időskorukra estek el fontos jövedelemforrásuktól. A döntés segít elkerülni azt a visszás helyzetet, hogy például a 25 éves korára már számos felvételt készített és több díjat kapott Kocsis Zoltán 2020-tól nem részesülne jogdíjakban a 70-es évek elején rögzített felvételei után. Ugyancsak komoly veszély fenyegette a 60-as évek nagy magyar könnyűzenei generációjának tagjait: 1-2 éven belül lejárna Korda György és Koncz Zsuzsa 1960-ban készült több hangfelvételének védelmi ideje, de az első Bergendy, Metro, Illés és Omega felvételek védettsége is a végéhez közeledik. Több európai ország neves művészei juttatták el nyilatkozataikat az EP-képviselőkhöz, így Magyarországról a NOX levelét is megkapták a döntést előkészítő bizottság tagjai. A zenekar hangsúlyozta, hogy a védelmi idő meghosszabbítása nemcsak abban segít, hogy örököseik élvezhessék a művészek kemény munkájának gyümölcsét, de a magyar kulturális hagyományok átörökítésében is fontos szerepe lehet.

A döntés azonban nemcsak a sztároknak, jelentős karriert befutott szólistáknak kedvez, hanem több tízezer, kulturális értéket teremtő háttérzenésznek, együttes tagnak is. Jobban járnak azok a stúdiózenészek is, akik eddig egyáltalán nem részesültek az eladás és nyilvános lejátszás után járó jogdíjakból. A megnövelt értékesítési időszakra ugyanis a lemeztársaságoknak közös alapot kell létrehozniuk, amelynek bevételeiből a stúdiózenészek is részesülnek. Ez az eddigieknél kiegyensúlyozottabb elosztást eredményez, vélik a szakmai szervezetek.

Herczog Edit szerint nemcsak a méltányosság, de a gazdasági ésszerűség szempontjai is a döntés mellett szólnak, hiszen a védelmi idő kitolása lehetőség az EU növekedést és a foglalkoztatás bővülését célzó lisszaboni stratégiája teljesítésére, amely idejében felismerte a kreatív iparágak előmozdításának különös jelentőségét. "Kizárólag a sokszorosításra és nyilvános lejátszásra vonatkozó jogok megerősítésével vehetjük elejét a kalózkodásnak, és kerülhetünk versenyelőnybe például a jogvédelem téren már jelentős lépéseket megtett Egyesült Államokkal szemben" – vélekedik a szocialista EP képviselő.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
SZERZŐI JOG
EURÓPAI PARLAMENT